Kezdődik a 2021-es őszi-tavaszi faültetés, és hamarosan kiírják a tavaszi véderdősítésről szóló közbeszerzési eljárást. A 2021-es őszi és 2022-es tavaszi szezonnal bezárólag 5639 kis fát ültetünk el, míg a tavasszal záródó véderdősítéssel már 40 ezer erdészeti facsemeténél fogunk járni. A tavaszi véderdősítést – a LIFE IP HungAIRy program keretein belül – a Vértessy kúriánál, a Vincellér utcán, a Tócóvölgy mögötti területen és a Vezér utcánál fogjuk elvégezni – adta ki közleményül Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata.
2019 őszén, az új önkormányzati ciklus kezdetén egy új környezetpolitikát hirdettünk Debrecenben. Ambíciózus célokat és terveket fogalmaztunk meg. Büszkék lehetünk arra, amit az elmúlt két évben elértünk a városban a környezetvédelem, zöldpolitika és a zöldterületeink fejlesztése tekintetében.
A Zöld Város Program a Debrecen2030 program egyik kiemelt eleme. Az elmúlt időszakban elkészült a Libakert, Vénkert, Sóház, Sestakert, folyamatban van az Újkert fejlesztése és rövidesen kezdetét veszi a Tócóskerti Zöld Város Program. A 2021-27-es Európai Uniós fejlesztési ciklusban is jelentős, több milliárd forintos forrást biztosítsunk a Zöld Város Programok folytatásra.
Debrecenben a zöldterületek, parkok fejlesztése mellett a fásításra is kiemelt hangsúlyt fektetünk. 2019 tavaszán elindítottuk a 10.000 fát Debrecenbe programot. A 2021-es őszi és 2022-es tavaszi faültetési programmal együtt 5639 kisfát ültetünk el, valamint 40.000 erdészeti facsemetét fogunk elhelyezni a város különböző pontjain. Ha elültetjük a tízezer fát Debrecenben, akkor ez 32 hektárnyi árnyékosított területet jelent a város életében, és évente 450 tonna szállópor megkötését is eredményezi
mondta Papp László.
A zöldterületek fejlesztése mellett a közlekedésfejlesztés is fontos eleme a város fenntarthatóságának. Euro6-os motorral felszerelt, a jelenleg hatályos legmagasabb környezetvédelmi kritériumoknak megfelelő autóbusz park áll üzembe 2022-ben, kiegészülve 12 új, kizárólag elektromos hajtású, teljes mértékben környezetkímélő autóbusszal.
Egy olyan város, ami természetes folyóvízzel nem rendelkezik a Tócó-patak kivételével, eléri azt – több évtizedes küzdelem után -, hogy a Keleti-főcsatornát összekötik a város közigazgatási területével, amely előfeltétele annak, hogy a Nagyerdőt megóvjuk a kiszáradástól ezt tekintem az elmúlt évek környezetpolitikájának legnagyobb eredményének.
Ennek a 16 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően, két év távlatában a Tisza vize eléri Debrecen közigazgatási területét. Ez újabb lehetőségeket nyit számunkra, egyrészt a Tócó menti városrészek dinamikus zöld fejlesztését, másrészt a Nagyerdő vízutánpótlásának, valamint a város keleti oldalán fekvő jóléti tavak vízutánpótlását illetően
fogalmazott.
Papp László továbbá hozzáfűzte, hogy ez lehetővé teszi számunkra azt, hogy a Tócóvölgy második ütemének beépítésénél több tízezer négyzetméteres zöldfelületekben gondolkodjanak, egy új, Tócóvölgyi park kialakításában, ahol már nem csak füvesítenek, játszótereket építenek, hanem megfelelő vízhozam mellett meglesz a lehetőségük arra, hogy a vizet is beépítsék a zöldterületi fejlesztési programjaikba.
Egy nagymértékű napelem építése tovább erősíti a város fenntarthatósági karakterét. 52 hektáros területen, a repülőtér déli oldalán, a déli iparterülethez közel, az Magyar Villamos Művekkel együttműködve, a területet a város által biztosítva fogunk egy nagykapacitású naperőművet létrehozni. A beruházás révén az üvegházhatást okozó gázok mennyisége évente hozzávetőlegesen 33 ezer tonnával csökken – árulta el a városvezető.
Balázs Ákos hangsúlyozta:
az új környezetpolitika alapelve, hogy a debreceniekkel közösen, szakemberek segítségével tegyük Debrecent egy hosszútávon fenntartható, zöld várossá. Ezért hoztuk létre a többségében fiatal, környezet- és természetvédelemi területen jártas szakértőkből álló Zöld munkacsoportot és indítottuk el a debreceniekkel együtt a Future of Debrecen mozgalmat.
A debreceniek a jó ügyek mellett mindig összefognak, ez látható volt a Future of Debrecen mozgalom által elindított a Mi Civaquánk ötletpályázatánál is.
Azon cégek számára, akik együtt cselekszenek velünk ezekért a célokért megalapítottuk a Fenntartható Debrecen díjat. Elindítottuk a TeSzedd! De inkább ne dobd el! szemétszedési akciót és csatlakoztunk a LIFE IP HUNGAIRY levegőminőség javítását szolgáló projekthez. Tavaly kiépítettünk 50 innovatív zöld buszvárót a környezetvédelmi munkacsoport javaslatára, így a debreceniek zöld környezetben várhatják a zöld buszokat. Az összefogást mutatja, hogy ebben az évben elnyertük az Év fája díjat
folytatta Balázs Ákos.
A lakótelepek fejlesztésénél több mint 262 ezer négyzetméternyi zöldterület fog megújulni. Debrecenben belterületen az erdősültség mértéke 34%, és összesen 5,4 millió négyzetméter zöld terület. Barcelonában az erdősültség területe 27%, 1795 hektár erdővel rendelkeznek, Bécsben ez 25% és 8158 hektár erdővel rendelkeznek – hívta fel a figyelmet a környezetvédelemért felelős városvezető.
Az intézményeink energiahatékonysága tekintetében is jelentős előrelépéseket tettünk, 2020-ban – a 2013-as állapothoz képest – 263 ezer tonna széndioxiddal kevesebb károsanyag került Debrecen levegőjébe – emelte ki Balázs Ákos.
Városunkban kiemelt szerepe van a kerékpáros közlekedés fejlesztésének, jelenleg több mint 80 kilométer hosszú összefüggő kerékpárúthálózattal rendelkezünk, ami az elkövetkező 1-2 évben több mint 25 kilométerrel bővül – mutatott rá a városvezető.
Aki hozzátette: szeretnénk, ha a debreceniek fákat fogadhatnának örökbe. Ehhez biztosítani fogjuk a fát, a fa öntözéséhez szükséges zsákot, és egy mobilapplikációt, amivel segíteni tudjuk a fa szakszerű gondozását.
Hozzászólások