A Genfi és a Berni Egyetem tudósai az Astronomy and Astrophysics című tudományos folyóiratban ismertették a Diasitek vállalattal közösen kidolgozott módszert – számolt be az MTI.
Extraszoláris bolygóknak, vagy röviden exobolygóknak nevezzük azokat a bolygókat, amelyek Naprendszerünkön kívül, vagyis idegen csillagok körül keringenek.
Az exobolygók többségét tranzit módszerrel fedezték fel eddig – ez a csillagfény parányi elhalványulásain alapul, amelyeket a napjuk körül keringő bolygók elhaladása okoz. Ám sok bolygórendszerben a bolygók közötti kölcsönhatás megváltoztatja ezt az ismétlődést, és lehetetlenné teszi a bolygók észlelését.
Ezért használták a svájci tudósok a mesterséges intelligenciát a képfelismeréshez. Megtanították a számítógépet arra, hogy a bolygók közötti interakció hatását kiszámítsa, ami által lehetővé vált olyan exobolygók – Naprendszeren kívüli bolygók – felfedezése, amelyeket eddig képtelenek voltak észlelni a szakemberek. Az általuk kifejlesztett módszer a Földön is használható például illegális szemétlerakás észlelésére.
„Nagyszámú példákat használva lehetséges megtanítani egy gépet arra, hogy figyelembe vegyen minden paramétert és kiszámítsa a bolygók közötti interakció hatását”
olvasható a Genfi Egyetem közleményében.
A módszer első alkalmazásakor a kutatók felfedeztek két exobolygót, a Kepler-1705b-t és a Kepler-1705c-t, amelyeket a korábbi technikával egyáltalán nem tudtak észlelni. Az így felfedett bolygórendszer egy aranybánya az exobolygókról való ismeretek megszerzéséhez. A módszerrel nemcsak lehetséges a bolygók sugarának a becslése, de információkat biztosít tömegükről, sűrűségükről és összetételükről is.
A mesterséges intelligencia alkalmazása, különösen a mélytanulásos AI egyre szélesebb körűvé válik az asztrofizikában, akár megfigyelési adatok feldolgozásában, akár hatalmas számítási szimulációk eredményeinek elemzésében – jegyezte meg Yann Alibert, a Berni Egyetem professzora.
Hozzászólások