A rendezőt elsőként a Színjátszó Stúdió nemrég lezajlott japán útjáról faggattuk, amelynek apropóját Tojama város színtársulatának, a Bungeiza Gekidannak a hetven éves évfordulója adta. Kérdésünkre, hogy mivel, milyen színházi produkcióval készültek a jubileumi ünnepségre, meglepő válasz érkezett, amennyiben az előadott mű tulajdonképpen a Tojama-Debrecen közötti kulturális kapcsolat történetét is jelenti. Mint azt a rendezőtől megtudtuk, a debreceni színjátszók 1981-ben ismerkedtek meg a japán társulattal New Yorkban, az ottani fesztiválon, ahol mindkét társulat Csehov: Leánykérés című darabját adta elő. Így magától értetődött, hogy a japán társulat fennállásának hetvenedik évfordulója mellett a japán-magyar regionális szintű kulturális kapcsolatok kezdetét is megünneplendő megint ezt a darabot veszik elő, s a japán társulat japánul, a magyar pedig magyarul adja elő Tojamában. A japánok „japanizáltan” (tatamin térdeltek kimonóban alacsony teázó asztal mellett, a papa (Csubukov) szamurájkardot ránt, mikor a kérőt (Lomov) kiebrudalják Natasával; a debreceniek pedig európai módon, ahogy Csehov megírta: Csubukovék kúriájának nappali szobájában, asztal körül vesznek össze a Bivalyrét tulajdonjogán, illetve a Csípdmeg nevű vizsla vadászkutyai erényeinek hiányosságain, és vadászpuskával fenyegetik a leánykérőbe érkező „deli legényt". A mostani produkcióban – avatott be a kulisszatitkokba is a rendező –sajnos az eredeti, 1981-es szereposztást már lehetetlen volt rekonstruálni, így most Csubukovot Csikos Sándor, Natasát Vlajk Marika, Lomovot pedig Tóth Kálmán alakítja.
Ám mivel a tojamai színtársulat ünneplése a jövőre esedékes százötven éves évforduló „előszobájának” is tekinthető, adódott a kérdés, hogy a debreceni színjátszók mivel készülnek a jövő évi jubileumra. Mint azt Pinczés István elmondta, Kato Micsio Emlékkintornás című darabját viszik színre ebből az alkalomból Jámbor József rendezésében, aki nem csak a darab színrevitelét vállalta magára, de ő játssza a főszerepet is, és japán nyelven(!) fogja jövő év elején eljátszani a darabot, amelyet Japánban Pinczés István vezetésével a tojamai színtársulat tagjaival együtt is színre fognak vinni.
Pinczés István az Emlékkintornás magyarországi 2019-ben várható „útjáról” is beszámolt: jövő ősszel Debrecenen kívül Budapesten, Hajdúnánáson és Sopronban, a Progress Fesztiválon is meg lehet majd tekinteni. S a darab „karrierje” 2020-ban is tovább szárnyal: hiszen a tokiói olimpia nyitógáláján a darabot a két csapat az egyik olimpiai helyszínen fogja bemutatni, 2021-ben pedig Monacóban a Mondial alkalmából a Grace Kelly Színházban japán-magyar-monacói koprodukcióban száll majd versenybe a világ mind az öt kontinenséről meghívott produkciókkal.
A magyar-japán diplomáciai, egyben kulturális kapcsolatok közelgő százötven éves évfordulója azonban nem csak a színjátszást ihleti meg. Aki arra is kíváncsi, hogy azon túl, hogy a tojamai nemzetközi rajzpályázaton illetve meseíró versenyen évtizedek óta részt vesznek debreceni és hajdú-bihari diákok is (amely meseíró pályázatot idén egy debreceni kisdiák nyert meg), milyen egyéb képzőművészeti, komolyzenei és táncművészeti – kölcsönös – események várhatók 2019-ben a japán-magyar kulturális kapcsolatokat terén, az nézze meg a Pinczés Istvánnal készített interjúnkat a közelgő Galéria című kulturális műsorunkban.
Gyürky Katalin
Hozzászólások