A szövetségesek és Magyarország képviselői, a gróf Apponyi Albert vezette magyar delegáció írták alá.
A Trianonban megkötött szerződés szerint Magyarország lemondott Szlovákiáról Csehszlovákia, Horvátországról, Szlovéniáról és a Bánság egy részéről Jugoszlávia, a Bánság másik részéről, Erdélyről és a Partiumról Románia javára, valamint Burgenland Ausztria része lett.
A konferencia adatai szerint mintegy 3 millió magyar lakost csatolt el a béke, amely viszont kimondta az ország függetlenségét. 35 000 főnyi hadsereg fenntartására jogosította fel Magyarországot, és jóvátétel fizetésére kötelezte a többi vesztes országhoz hasonlóan. A szerződés első része a Népszövetség első részét tartalmazta, a második rögzítette Magyarország új határait.
Ennek értelmében a történeti Magyarország (Horvátország nélküli) 282 ezer négyzetkilométer területéből 93 ezer négyzetkilométer (33%) maradt magyar fennhatóság alatt. Az 1910. évi népszámláláskor összeírt 20 886 487 főnyi népességből 7,6 millió (36%) került az új államhatárok közé. Az elcsatolt területek lakosságából 3 241 895 (30%) magyar anyanyelvű és nemzetiségű volt, s mintegy fele összefüggő tömbben, közvetlenül az új államhatárok mentén élt.
A harmadik részben a kisebbségekről volt szó, valamint még rögzítették a hadseregre vonatkozó intézkedéseket is, amelynek létszámát 35 000 főben maximálták és csak fizetett, zsoldos hadsereg, nem önkéntes lehetett. A jóvátétel összegét még nem határozták meg, de kimondták, hogy 30 esztendőn át törlesztendő – írja az ezenanapon.hu.
Hozzászólások