77 éve nyilvánították védetté a Debreceni Nagyerdő észak-keleti sarkának egy harminchektáros tölgyesét. A magyar Természetvédelmi Törzskönyv első tételeként jegyezték be ezt a területet és alább még öt kisebb darabot. 1939. október 10-én az Ohatitól a Gúthi erdőig 35 helyen és 74 hektáron jelöltek ki természeti emléket. Erre az eseményre emlékeztek a NYÍRERDŐ Zrt. Debreceni Erdészet Kartács utcai központjában. Az ünnepségen a Gönczy Pál és az Árpád Vezér Általános Iskola tanulói is ott voltak.
A megemlékezésen Gencsi Zoltán erdőmérnök mondott beszédet. Az Országos Erdészeti Egyesület Debreceni Helyi Csoportjának elnöke felidézte a Nagyerdő védetté nyilvánításának történetét. Az Észak-Alföld természeti értékei című könyvből idézve úgy fogalmazott: „Nem volt ez több mint egy fél évszázada elindult nemes törekvés első állomása. Egy olyan törekvésé, amelyet Kaán Károly indított el, és melynek kibontakozását először az első világháború megakadályozta, majd első bátortalan lépései után a második félbeszakította.”
A beszéd után a Helyi Csoport és a NYÍRERDŐ Zrt képviselői megkoszorúzták a védetté nyilvánításnak emléket állító kopjafát. A rendezvény zárásaként egy élménybeszámoló hallgathattak meg a résztvevők az Országos Erdészeti Egyesület 147. erdélyi vándorgyűléséről.
Hozzászólások