A Debrecen 2030 program egy korszakalkotó, Debrecen dimenzióváltását, léptékváltását jelentő komplex és átfogó városépítő stratégia, amely meghatározó jelentőséggel bír majd az évszázad előttünk álló részére – mondta Papp László polgármester kedden a Debrecen 2030 programot bejelentő sajtótájékoztatón.
– Mi, itt Debrecenben magunk mögött hagyjuk az elmúlt 100 év kudarcait és nyitunk egy sikeres új évszázadot – fogalmazott Papp László polgármester. – A Debrecen 2030 létrejöttének egyik legfontosabb feltétele az a politikai stabilitás, amely 1998 óta jellemzi a várost. 22 éve következetesen és céltudatosan fejlesztjük Debrecent a régió vezető városává. Fejlesztéseink középpontjában az áll: Mindent a debreceniekért teszünk. Ez a gondolat a D2030-ban is tovább él. Mi vagyunk az első magyar város, amely a magyar kormány által határozattal és konkrét forrással megerősített, 2030-ig terjedő, komplex fejlesztési programmal rendelkezik – mondta Papp László polgármester.
A Debrecen 2030 stratégia kettős céllal bír: egyfelől megteremteni a város belső egyensúlyát a gazdaság-közlekedés-jólét-lakhatás rendszerében, másrészt pedig a fejlesztések határon túli, nemzetközi dimenzióit figyelembe véve biztosítani, hogy Debrecen 2030-ra sikeres közép-európai regionális központ legyen – hangzott el.
– Új korszakot nyitunk, dinamikus növekedést hirdetve az oktatásban – elsősorban a gazdaságorientált képzésekre fókuszálva -, nemzetközi jelentőségű kulturális fejlesztéseket indítunk, amelyeknek zászlóshajó projektjei az új Természettudományi Múzeum és egy komolyzenei hangversenyterem lesz.
– A jövő közép-európai régióközpontja nem képzelhető el a fenntarthatóság és környezettudatos városirányítás nélkül. Új környezetpolitikát hirdetünk, középpontban az erdők és zöld területek védelmével, minőségi megújításával, megújuló energiára épülő fejlesztésekkel és a Civaqua-programmal, amely a Tisza vizét a Keleti-főcsatornán keresztül juttatja el Debrecen területére – mondta a polgármester.
A Debrecen 2030 program első, 2021 és 2023 közötti időszakban 48,3 milliárd forint kormányzati támogatást irányoz elő a végrehajtásra, amelynek kedvezményezettjei Debrecen városa, a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. A program része az Intermodális Közlekedési Központ megvalósítása, az 1-es villamosvonal korszerűsítése, új villamosvonal kiépítése kelet-nyugati irányban, valamint a Debreceni Nemzetközi Repülőtér fejlesztése is.
A kormány – elsőként a nagyvárosok közül – jóváhagyta Debrecen 2030-ig tervezett fejlesztési koncepcióját, amelynek célja, hogy a város Magyarország keleti régiójának központja legyen – jelentette be az innovációs és technológiai miniszter kedden a helyi Kölcsey-központban, a programbemutató sajtóeseményen.
A mintegy 600 milliárd forint forrásigényű projekteket tartalmazó Debrecen 2030 program öt pillére a gazdaság, a közlekedés, az oktatás, a kultúra és a városfejlesztés – ismertette Palkovics László.
A miniszter Debrecent az ország egyik "legfőbb városának" nevezte, ugyanakkor megjegyezte, hogy a magyar kormány fejlesztési politikája nem tesz érdemi különbséget a kis- és a nagy települések között.
"Számunkra minden esetben egy cél van: a magyar emberek egészségének, egyre javuló életszínvonalának és a jövőbeni terveik megvalósításának együttes támogatása" – mutatott rá.
Leszögezte: a magyar települések évek óta pártpolitikai csatározásoktól mentesen fejlődnek. Azt mondta: Debrecen fejlődési története példaértékű, és igazolja a magyar kabinet fejlesztési stratégiáját is.
Palkovics László fontos célnak nevezte, hogy "Debrecen belátható időn belül ne csak a keleti régió, hanem a szomszédos országok számára is igazodási pont legyen".
A miniszter szerint "Debrecen a munkaerőpiaci versenyt az iskolapadban akarja megnyerni", minőségi oktatással és vonzó jövőképpel hívja a fiatalokat.
A Debrecen 2030 programból a tárcavezető kiemelte egyebek mellett a helyi nemzetközi repülőtér bővítését, a várost elkerülő keleti körgyűrű folytatását és a Természettudományi Múzeum Debrecenbe költöztetését.
Palkovics László ismertetése szerint három projektciklust terveznek: az első 2021 és 2023 közötti ciklusban 50 milliárd forint költségvetési támogatást nyújtanak majd városi és egyetemi infrastruktúra fejlesztésekre.
Az innovációs és technológiai miniszter az MTI-nek azt is elmondta, hogy a Debrecen 2030 program 600 milliárdos összköltségvetése tartalmazza a már korábban bejelentett programelemeket: az észak-nyugati ipari övezethez kapcsolódó több mint 130 milliárdos infrastruktúra és a 35 milliárdos oktatási fejlesztéseket.
A programhoz egyébként a központi költségvetési források mellett városi pénzeket, kohéziós és piaci forrásokat is igénybe vesznek – fűzte hozzá.
Papp László, Debrecen polgármestere azt mondta, "a Debrecen 2030 program egy korszakalkotó, Debrecen dimenzióváltását, léptékváltását jelentő komplex és átfogó városépítő stratégia, amely meghatározó jelentőséggel bír majd az évszázad előttünk álló részére".
"Mi vagyunk az első magyar város, amely a magyar kormány által határozattal és konkrét forrással megerősített, 2030-ig terjedő, komplex fejlesztési programmal rendelkezik" – tette hozzá.
A polgármester a zászlóshajó projektek közül kiemelte az új Természettudományi Múzeum és egy komolyzenei hangversenyterem megépítését, új villamosvonal létrehozását, de kiemelt feladatnak nevezte az erdők és a zöld területek védelmét, minőségi megújítását, a megújuló energiára épülő fejlesztéseket és a Civaqua-programot, amely a Tisza vizét a Keleti-főcsatornán keresztül juttatja majd el Debrecen területére.
Kósa Lajos országgyűlési képviselő máig ható történelmi példákat is sorolva azt mondta, "a magyar jövő Debrecenben épül".
A Debrecen 2030 programot magyar, patrióta, jövőt építő, nyitott szemléletű fejlesztésnek nevezte, majd megjegyezte: a siker kulcsa a debreceni Református Kollégium épületén olvasható: "Orando et laborando", imádkozzál és dolgozzál.
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora a regionális szereplők összefogását emelte ki, megjegyezve, hogy az innovatív klaszterek rendszerében az elmúlt években komoly együttműködés jött létre az egyetem, az önkormányzat, az ipar, a pénzintézetek és a kormányzat között.
Bács Zoltán egyetemi kancellár hozzátette: a Debrecen 2030 program keretében 2023-ig 15 milliárd forintot fordítanak egyetemi infrastruktúrafejlesztésére, 19 milliárdot pedig műszaki és informatikai beruházásokra.
(HP, MTI)
Hozzászólások