Megerősítette és kibővítette 2015-ös küldetésnyilatkozatát a Debreceni Egyetem Szenátusa, kiemelve az intézmény integritásának minden területre kiterjedő megőrzését, különös tekintettel az agrár-, valamint az orvos- és egészségtudományok vonatkozásában. A testület a június 26-ai ülésen elfogadott új állásfoglalásában az intézmény kiegészítette a küldetésnyilatkozatában foglalt kiemelt tudományterületeit a műszaki tudományokat illetően a járműipar, az energetika, az anyagtudomány, a villamosmérnöki és mechatronika területeivel, míg természettudományi vonatkozásokban az űrkutatással.
Az egyetem megerősített állásfoglalását – melyet a Szenátus egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadott – a térség országgyűlési képviselői is támogatták. Nevükben Pósán László szólalt fel a csütörtöki ülésen. Beszédében kiemelte, hogy az intézményi deklarációt minden debreceni és megyei képviselő, valamint Debrecen városa is támogatja, hiszen a Debrecen 2030-as fejlesztési stratégiájában az egyetem jelenti az egyik fontos fundamentumot – olyan formájában és felépítéssel, ahogy jelenleg működik.
Szilvássy Zoltán rektor beszámolójában felidézte az elmúlt időszak kiemelt jelentőségű eseményeit, az Innovációs Központ és a PILOT Oltóanyag Üzem alapkőletételét az egyetem Science Parkjában, illetve a Nemzeti Népegészségügyi Központtal kötött, a nemzeti vakcinagyártás beindítását elősegítő megállapodást, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma is támogatott.
Bács Zoltán kancellár a Debrecen 2030 program egyetemi vonatkozású fejlesztéseiről számolt be: 2023-ig az állam 14,7 milliárd forintot biztosít, amelyből többek között évtizedek óta húzódó közműfelújítások és belső közlekedési beruházások mellett felújítják az egyetem főépületének külső homlokzatát, valamint előkészítik energetikai rendszerének felújítását, továbbá renoválják a Balásházy János középiskola főépületét.
– Előkészületben van az egyetemi Science Park fejlesztése, aminek a keretében elkészülhet a Gyógyszerésztudományi Kar új, termelő üzemmel kombinált egysége. Egy új, a turizmus-vendéglátás képzést kiszolgáló létesítmény létesülhet az egyetem Kartács utcai telkén, az egykori Park Hotel helyén. Terveink között szerepel az orvosképzés fejlesztése keretében az Elméleti Tömb felújítása, valamint a műtéti szakmák számára egy tömbkórház létrehozása, de ezekhez még forrásokat szükséges teremteni – sorolta Bács Zoltán.
Hozzátette: folyamatban van az egyetemi járműipari oktatási központ megvalósításának tervezése– a Kémiai épület felújítása, a Műszaki Kar fejlesztése, és egy új járműlabor kialakítása –, amelyet a kormányzat 19,2 milliárd forinttal támogat.
A költségvetésről szólva a kancellár elmondta, hogy a járványhelyzet nyomán egy újragondolt, jelentősebb elvonással terhelt költségvetést kellett alkotni.
– A legnagyobb feladat a betegellátásnál jelentkezik. A vírushoz kapcsolódó diagnosztikai tevékenység és előre nem tervezett kutatások mellett számos átalakítást és fejlesztést kellett megvalósítani, hogy egy nagyobb létszámú vírusos betegforgalom esetén is biztonságos legyen az ellátás. Ezek révén, ha később kiújul a járvány, akkor felkészülten várjuk. Bízunk benne, hogy ősztől az egyetemi élet a szokott menetrend szerint folytatódhat – jelentette ki Bács Zoltán.
A szenátusi ülésen a július elsejével hivatalba lépő új dékánok vették át megbízóleveleiket: 2023. június 30-ig Gortka-Rákó Erzsébet irányítja a Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kart, Móré Mariann az Egészségügyi Kart, valamint Stündl László a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kart. A Bölcsészettudományi Kart Keményfi Róbert vezeti 2025. június 30-ig.
Tudományos főmunkatársi, tudományos tanácsadói pályázatokat rangsorolt, professor emeritusi és címzetes egyetemi tanári címek adományozásáról döntött a testület. A Szenátus támogatta a Tankó család javaslatát, miszerint idén S. Varga Pál és Balla József professzorok megosztva kapják a Dr. Tankó Béla Emlékdíjat. A testület döntése alapján az egyetem Pro Universitate Juventutis-díjat adományoz Bognár István Ádám leköszönő HÖK-elnök részére.
A Debreceni Egyetem Alapító Okiratának módosítása nyomán a Balásházy Gyakorló új neve: a Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikuma, Gimnáziuma és Kollégiuma lesz, a Szervezeti és Működési Szabályzata módosítása révén pedig a Balásházy 2020. július 1-jétől nem köznevelési intézményként, hanem szakképző intézményként folytatja a működését. Ugyancsak az SZMSZ módosítása révén új szolgáltató-igazgatási egységként létrejön az Űrkutatási Kompetencia Központ, valamint a Népegészségügyi Kompetencia Központ.
Az SZMSZ a Karok Működési Rendje melléklet az Általános Orvostudományi Karra vonatkozó részének módosítása nyomán a Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet – Népegészség- és Járványtani Intézet elnevezéssel –, a Magatartástudományi Intézet és a Családorvosi- és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék teljes személyi állományával, infrastruktúrájával az Általános Orvostudományi Kar szervezetébe tagozódik be.
A Debreceni Egyetem Klinikai Központ és Kenézy Gyula Egyetemi Kórház összeolvadásának előkészítéséről elfogadott javaslat alapján a két egészségügyi szolgáltató teljes körű integrációjának lezárására munkacsoportot állítanak fel többek között a szükséges feladatok, illetve azok teljesítési határidejének meghatározására. A bizottság vezetésre Szilvássy Zoltán rektor Páll Dénes professzort, a Klinikai Központ konzervatív szakmákért felelős alelnökét kérte fel.
A Szenátus 2019 decemberi határozata szerint 2020. július 1-jével létrejön a Klinikai Központon belül az Infektológiai Klinika, a határozat hatálybalépési időpontját a csütörtöki ülésen – tekintettel az elmúlt hónapok járvánnyal kapcsolatos feladataira – 2020. szeptember 1-jére módosították. A működési engedélyek és hatósági hozzájárulások megszerzéséért és a bejelentésért rektori megbízottként Várkonyi István a felelős.
Oktatási ügyek között a testület elfogadta a 2020/2021-es tanév időbeosztását, valamint a karok képzési programjait, illetve az önköltségek összegeinek megállapításáról szóló javaslatot, és több új képzés indítását is támogatta.
A Szenátus képviselői ellenszavazat nélkül fogadták el a szervezeti egységek 2020. évi belső gazdálkodási költségvetéseit, a 2020. évi elemi költségvetést, az egyetem és a szervezeti egységek 2019. évi államháztartási, illetve belső gazdálkodási beszámolóját.
A testület több együttműködési megállapodást is jóváhagyott, illetve támogatta a Civis Honoris Causa Cím adományozásának javaslatát Tenk Antal részére, aki 54 évet töltött a magyar agrár-felsőoktatás szolgálatában, és a Debreceni Egyetemmel, illetve a jogelődökkel szoros szakmai kapcsolatot ápolt.
Az ülés végén Bognár István Ádám leköszönő HÖK-elnök búcsúzott el a Szenátustól megköszönve az elmúlt évek eredményekben gazdag közös munkáját.
Sajtóiroda – TPL
Hozzászólások