Kónya Ábelt választották a debreceni Modem vezető kurátorának – jelentette be hétfőn Papp László debreceni polgármester, aki szerint a Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ "szellemi és alkotóműhelyként szolgálja a hazai és a nemzetközi képzőművészet ügyét".
Kónya Ábel képzőművészt, a debreceni Medgyessy Ferenc Gimnázium tanárát a nyitás óta szoros kapcsolat fűzi a Modemhez: a művészeti központ grafikusi, pályázati és szervezési feladataiban, kurátori munkáiban egyaránt részt vett az elmúlt évtizedben – mutatta be az új vezetőt Angi János, a Déri Múzeum igazgatója.
A polgármester emlékeztetett arra, hogy a Modem megalapításának gondolata akkor vetődött fel, amikor Debrecen megpályázta az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2010-ben címet. Ez akkor nem sikerült, de a Modem 2006-ban elkészült, és Debrecen kandidál az EKF 2023 címre. Szeretnénk, ha a művészeti központ zászlóshajója lenne ennek a folyamatnak – tette hozzá Papp László, aki sikertörténetnek nevezte a Modem elmúlt tíz évét, s reményét fejezte ki, hogy az új vezető szakmai irányításával nemcsak a régió legnagyobb kiállítótere, hanem a művészek kedvelt alkotótere is lesz a művészeti központ. A jövőben ugyanis a Modem-stúdió 3-4 hetes keretben biztosít "látványműtermet" az alkotóknak, ahol az alkotási folyamatot is megtekinthetik majd az érdeklődők.
Kónya Ábel ennek kapcsán megjegyezte: a Modem a jövőben nemcsak a művészetekhez, hanem a művészekhez is kapcsolódik. Ezt a célt szolgálja majd a Modem stúdió mellett a legfiatalabb generációt bemutató Szabad tér galéria, s a Kelet sorozat, amely két évenként biztosít a városhoz köthető alkotóknak bemutatkozási lehetőséget.
Hozzátette: 2017-től évente legalább egy kiemelkedő tárlaton olyan, nemzetközileg jegyzett, népszerű művészek munkáit mutatják be a Modemben, amelyek a tágabb régióban is vonzóvá teszik a debreceni művészeti központot. Kónya Ábel utalt arra, hogy június 4-én nyílik meg a GÉM/GAMEkapocs című, az Antal-Lusztig-gyűjtemény újabb kollekcióját szokatlan aspektusból bemutató kiállításuk.
Nagy T. Katalin, a kiállítás kurátora elmondta: az Antal Péter helyi műgyűjtő anyagából ezúttal rendezett kiállítás lényegesen eltér a gyűjtemény darabjait bemutató korábbi tárlatoktól. A kurátor ugyanis képzőművészeket, költőket, írókat és zenészeket kért fel, hogy válasszák ki a gyűjtemény egy-egy darabját és azt "gémkapcsozzák meg" egy régebben vagy újabban készült művükkel.
A "gémkapcsozás" eredményeként műpárok születtek. A képzőművészek közül sokan olyan művészt választottak, akiktől fiatalon tanultak vagy tiszteletbeli mesterüknek tartanak. Így kerül egymás mellé Barcsay Jenő és Maurer Dóra, Ferenczy Noémi és Lovas Ilona, Nagy Balogh János és Gerber Pál, Markó Károly és Szurcsik József, Vilt Tibor és Swierkiewicz Róbert egy-egy műve, de a kiállítás nemcsak látható, hanem "hallható" alkotásokat is felsorakoztat: Aba-Novák Vilmos művét Markó Béla, Tóth Menyhértét Jász Attila, Seres Lászlóét Kabay Lóránt, feLugossy Lászlóét Nagy Zopán, Palkó Tiborét Áfra János látja el egy-egy költeménnyel – ismertette a különleges tárlat részleteit Nagy T. Katalin.
A sajtótájékoztatóval egy időben daruval emelték be a Modem előtti térre a világ egyik legkülönlegesebb hídja, a Pentele-híd mintegy tíz méteres modelljét. A hídmodell – amelyet a Közlekedési Múzeum bocsátott a Modem rendelkezésére – a június közepén megnyíló építészeti kiállításhoz kapcsolódóan került Debrecenbe.
(MTI)
Hozzászólások