Már áll Klebelsberg Kunó egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter szobra – igaz most még mint életnagyságú agyagmodell Juha Richárd szobrászművész józsai műtermében. Az alkotás várhatóan áprilisban nyeri el végleges, bronzba öltött formáját.
A Debreceni Egyetem rektori vezetése 2017-ben döntött arról, hogy az egykori névadó, Tisza István mellett Klebelsberg Kunó szobra is díszítse az egyetem előtti teret. Maradandó emléket állítva ezzel az egykori miniszternek, aki annyit tett a debreceni egyetemért és a magyar oktatás fejlesztéséért.
Minisztersége alatt épült a debreceni, a pécsi és a szegedi egyetem, 21 klinika, létrehozta a Testnevelési Főiskolát, 5000 népiskolát, nevéhez fűződik a Margitszigeti Nemzeti Sportuszoda létrehozása, és a Magyar Olimpiai Bizottság megalapítása is.
Szívügyének tekintette Debrecen egyetemét: itt volt a Főépület alapkőletételénél 1927. június 3-án, és ő tette az egyik első – jelképes – kalapácsütést az építkezésen. Neki köszönhető, hogy az I. világháborút követően folytatódhatott a klinikatelep félbe maradt építkezése, és jelen volt a 1927. október 17-i zárókő-letételi ünnepségen is, amelyet összekapcsoltak az egyetem névadója, Tisza István szobrának avatásával. Kezdeményezésére született az az 1924-es törvénycikk, amely alapján Debrecenben is megszervezhették a Bölcsészettudományi Kar mellett a Tanárképző Intézetet. Az egyetem 1927-ben köszönetét az intézmény érdekében végzett munkásságáért díszdoktori cím odaítélésével fejezte ki. A Főépület 1932. május 15-i ünnepélyes avatásának is részese volt, akkor már mint nyugalmazott kultuszminiszter.
„Én minden kulturális intézményhez a végsőkig ragaszkodom. Ragaszkodom az utolsó óvodához egy pici dunántúli faluban is… Ha egyetemet vesztenék, akkor az lenne a szerepem, mint annak a tengernagynak, aki nagy egységet, csatahajót vesztett. Én pedig a magyar kultúráért folytatott harcban nagy egységet… egyetemet veszteni nem akarok.” – fogalmazta meg miniszteri munkájával kapcsolatos elképzeléseit Klebelsberg.
Az egyetem felhívására négy pályamű érkezett. A tervpályázatot a legmagasabb szavazati aránnyal Juha Richárd szobrászművész nyerte.
– A benyújtott makett 1:10 léptékű volt, a nagy agyagmodell pedig – amely 70%-ban már elkészült – életnagyságú – mondta az unideb.hu portálnak Juha Richárd. A művész elárulta: hatalmas mennyiségű archív anyag áttekintése után alakult ki az az elképzelés, amely alapján a terv végleges formát öntött.
– A szobor bal kezében kalapot tart, jobb kezét oszlopon lévő könyveken nyugtatja, jelezve ezzel egész hitvallását. Egy olyan emberét, akinek munkássága ennyi idő elteltével is hatással van mindannyiunk életére. Számomra fontos, hogy ez az alkotás olyan végső formában kerüljön az egyetem Főépülete elé, hogy méltó legyen Kisfaludi Stróbl Zsigmond Tisza István szobrához – hangsúlyozta Juha Richárd.
A munka azonban még korántsem ért véget: jelenleg az agyagmodell részleteinek kidolgozása tart. Február végén ismét szakértő zsűri bírálja el az alkotást, amiről ezután készülhet el a bronzöntéshez szükséges negatív. Addig is a kőtalapzaton dolgoznak, majd áprilisban, az öntés után a kész mű cizellálása következik. Ezt követően kap patinát a szobor, amelyet a tervek szerint májusban, ünnepélyes keretek között avatnak majd fel a Debreceni Egyetem Főépülete előtti téren.
Sajtóiroda – BZs
Hozzászólások