Vlagyiszlav Inozemcev orosz közgazdász az Euronewsnak elmondta, hogy lehetőségei szerint a leghatékonyabban cselekszik Ukrajna azzal, hogy orosz olajipari üzemeket támad, de ezzel nem vet véget a háborúnak.
Csütörtök hajnalban Ukrajna dróntámadást mért Oroszország egyik legnagyobb olajfinomítójára a Baskír Köztársaságban. A Gazprom Neftekhim Salavat nevű létesítmény 1300 kilométerre fekszik a frontvonaltól. Az ukrán hírszerzés információi szerint a hosszú hatótávolságú SBU drónok az üzem közepén található ELOU-AVT-4 nyersolaj-feldolgozó egységet támadták, amely felrobbant.
Ezzel egyidőben az ukrán különleges műveleti erők is bejelentették, hogy olajfinomítót támadtak. Ez azonban egy másik üzem, ami a volgográdi régióban működik, a frontvonaltól 450 kilométerre. A különleges erők szerint a volgográdi finomító kulcsszerepet játszik az orosz hadsereg üzemanyagellátásában. Ez az üzem állítja elő a legnagyobb mennyiségű kőolajterméket Oroszország déli részén: évente 15,7 millió tonna nyersolajat dolgoz fel, ami az ország teljes finomítói kapacitásának 5,6%-át teszi ki.
Az elmúlt hetekben Ukrajna szisztematikusan támadja az orosz energiaipar különböző gyárait, amitől a vezérkar azt reméli, hogy ellehetetleníti azok működését. Ezt átmenetileg valóban képes volt elérni, hiszen több üzem munkáját felfüggesztették, és egyes oroszországi régiókban átmeneti üzemanyaghiány is kialakult. A Reuters becslései szerint ezek az ukrán támadások Oroszország olajfeldolgozó kapacitásának legalább a 17%-át, azaz naponta 1,1 millió hordónyi olajat kitermelő létesítményeket akadályoztattak a működésükben.
Az Euronews által megkérdezett orosz közgazdász, Vlagyiszlav Inozemcev szerint Kijev új stratégiája, amellyel az orosz olajipart támadja, „a leghatékonyabb dolog, amit Ukrajna tehet”, ha kárt szeretne okozni Oroszország hadigépezetében.
Az orosz kormány bevételeinek jelentős része olaj- és gázbevételekből származik. Oroszország a világ egyik legnagyobb kőolaj- és földgázkitermelője: a World Population Review becslései szerint tavaly a második legtöbb olajat adta el (526 millió tonnát), naponta több mint 10 millió hordónyit. Az olajexport az orosz költségvetés mintegy egyharmadát teszi ki, így az ukrajnai háború finanszírozása részben ezen áll vagy bukik.
Oroszország az uniós szankciók ellenére hatékonyan tud értékesíteni, hiszen az „árnyékflotta” néven emlegetett, illegális eszközökkel működtetett tankerflottát az Európai Unió országain kívül sok helyen fogadják. A hónapok óta zajló, akadozó és eredménytelen orosz-ukrán tűzszüneti tárgyalások után a tárgyalásokban közvetítő Egyesült Államok is hajlandó lehet részt venni az Oroszország elleni szankciós politikában. Az amerikai elnök az eheti, Egyesült Királyságban tett látogatása alkalmával ennek feltételt szabott: amíg vannak olyan országok az Európai Unióban, akik orosz olajat vásárolnak, kevés esély van rá, hogy újabb lépéseket tesz. Az orosz energiahordozóknak egyik legjobban kitett uniós tagország Magyarország, a másik nagy orosz olaj- és földgázfogyasztó Szlovákia.
Kijev szempontjából logikus lépés Moszkva olajipari infrastruktúrájának támadása. Inozemcev az Euronewsnak kifejtette, hogy az olajfinomítók célba vétele lényegesen nagyobb eredménnyel kecsegtet, mint például a dróngyártó telephelyek elleni légicsapások.
Inozemcev szerint az olajfinomító infrastruktúra helyreállítása nemcsak költséges, hanem szinte pótolhatatlan is, tekintettel az európai szankciókra. Mint azt elmondta, valójában európai és amerikai berendezések vannak a gyárakban, és nehéz kínai berendezésekkel helyettesíteni ezeket.
Az olajfinomítók elleni támadások a benzintermelésre is komoly hatással vannak. Inozemcev tudomása szerint a benzintermelés 10%-os visszaesése egyértelműen hiányt jelent a gazdaság egésze számára. Ezzel szemben a gázolaj 30%-os visszaesése egyáltalán nem jelent semmit, állítja.
A benzinkutak az ország több régiójában üzemképtelenek. Az autósok sokszor órákig várakoznak az üzemanyagra feleslegesen. Az üzemanyagárak eközben rekordot értek el.
A hiány kezelésére Oroszország átmenetileg szünetelteti a benzinexportot. A teljes tilalmat szeptember 30-ig, a kereskedőket és közvetítőket érintő részleges tilalmakat október 31-ig hirdették meg.
Inozemcev szerint a hosszútávú megoldás érdekében az érintett vállalatok körül rakétavédelmi rendszert, és drónok elleni védelmi rendszereket akarnak létrehozni. Igaz, ez nagyon drága beruházás lenne: hogy megvalósuljon, máshonnan kellene forrásokat elvonni.
Inozemcev szerint bár az orosz gazdaságot most komoly csapások érik, az orosz hadsereg meghátrálása és a tűzszünet orosz támogatása továbbra sem várható.
Forrás: Euronews
Hozzászólások