Uráli bagoly (Strix uralensis) tűnt fel a Körös-Maros Nemzeti Parkban, az Alföldön ritkán megforduló madarat a Hortobágy-Berettyó ecsegfalvi ártéri erdős részén figyelte meg egy hivatásos vadász a napokban – tájékoztatta a nemzeti park munkatársa az MTI-t csütörtökön.
Puskás László elmondta: az alföldi tájakon rendkívül ritkán megjelenő, fokozottan védett madarat mindössze egy alkalommal látták, amint az alkonyati órákban egy balkáni gerlét fogyasztott el éppen.
Hozzátette: még nem lehet tudni, hogy a bagoly hosszabb távon is marad-e Ecsegfalva környékén, de nem nagyon volt arra példa az utóbbi évtizedekben, hogy az Alföldön uráli bagoly fészkelt volna. Ez a madár egyébként soha nem épít saját fészket, hanem más ragadozó madárét foglalja el, elsősorban a koros, vastag fákat kedveli – jegyezte meg a szakember.
Puskás László véleménye szerint a madár alföldi felbukkanásában szerepet játszhatott, hogy az uráli bagoly szereti az ártéri erdős területeket, emellett a fő táplálékául szolgáló rágcsálók is elszaporodtak a térségben.
A szakember arról is beszámolt, hogy Magyarországon csak az északi hegyvidékeken költenek uráli baglyok, állományukat mintegy 150-250 párra becsülik.
Szólt arról is, hogy nem először láttak uráli baglyot az Alföldön: mintegy nyolc évvel ezelőtt egy drótkerítésen fennakadt példányt szállítottak a nemzeti parkba Öcsöd környékéről. Tavaly novemberben pedig egy természetfotós kapott lencsevégre egy példányt a Faluhelyi-erdőben, a madarat azóta többször is látták.
Az uráli bagoly megjelenése macskabagolyra emlékeztet, de annál nagyobb. Színezete sápadt szürkésbarna, hátán feltűnő sötét mintázattal. Rendszerint két tojást rak, a fiókák 27-34 nap után kelnek ki. Körülbelül 4 hét után elhagyják a fészket, de ilyenkor még röpképtelenek.
Az uráli bagoly agresszíven támad, ha fészkéhez vagy fiókájához ember közelít, erőteljes karmaival könnyen megvakíthat egy embert. A madár természetvédelmi értéke 100 ezer forint.
(MTI)
Hozzászólások