A Bábszínházi világnap megünneplésére 2003 óta minden évben a nemzetközi Bábművész Szövetség (UNIMA) kezdeményezésére március 21-én kerül sor.
Az immáron hagyománnyá vált ünnephez számos bábos esemény kapcsolódott és kapcsolódik, de a világnaphoz szorosan hozzátartozik a színházi és bábszínházi szakmára való reflektálás, illetve az aktuális valóságunkról való gondolkodás is. Az eseménnyel kapcsolatban minden évben két színházi – egy nemzetközi és egy magyar – alkotó osztja meg a gondolatait.
Az idei, 2023-as világnap nemzetközi üzenetét az UNIMA felkérésére Nina Malíková cseh bábszínházi szakértő fogalmazta meg.
Nina Malíková cseh bábszínházi szakértő, a cseh bábszínházi világ egyik kiemelkedő alakja, aki színdarabokat fordít és bábszínházi folyóiratokat gondoz. Az UNIMA prágai Színházi Intézetének kortárs cseh bábszínházi szakértője, a DAMU Színművészeti Főiskola bábszínházi tanszékének és az alternatív színház és bábszínház (Katedra alternativního a loutkového divadla) tanára.
A magyar köszöntőt Horváth Mária (Horimari) animációs rendező írta a Magyar Bábművészek Szövetségének felkérésére. Horváth Mária, illetve, ahogy Kecskeméten mindenki szólítja: Horimari, a Kecskeméti Animációs Filmstúdió egyik alapító tagja, ahol 1971 óta dolgozik animátorként, rajzolóként, animációs rendezőként.
Az animációs filmkészítés szinte minden fázisában dolgozott, valamint foglalkozik könyvillusztrációval, plakáttervezéssel, látvány- és bábszínházi tervezéssel is. Generációk nőttek fel a legendás Magyar népmesék sorozaton, amelynek több mint negyven epizódja neki köszönhető. 1990-ben Balázs Béla-díjban részesült. 2023. március 15-én a magyar nemzeti kultúra, művészi alkotómunka területén végzett kiemelkedő művészeti értékteremtő munkája elismeréseként Magyarország Érdemes Művésze díjban részesült.
Most pedig következzen a két bábszínházi szakember Bábszínházi világnap alkalmából megfogalmazott üzenete!
Nina Malíková világnapi üzenete:
Az elmúlt évek világjárványa, háborús konfliktusai és a fokozódó gazdasági problémák mindannyiunk életét megnehezítették, hiszen mindez a nyugtalanság feszültséget, félelmet és aggodalmat kelt a jövővel kapcsolatban. Az aggodalom az elménkbe telepedett és az arcunkra ült. Nem tudom elképzelni, milyen volt az előző évszázadokban, de ha egy kicsit közelebbről megvizsgáljuk a történelmet, azt látjuk, hogy hasonló helyzetek – bár más formában és világrendben – korábban is léteztek. Az emberek mégis hittek a szerelemben, gyereket szültek, és nem csak túlélni, hanem boldogulni is igyekeztek. A legsötétebb időkben is mindig volt valami, ami segített az embernek, és számos történelmi forrásból tudjuk, hogy ennek az ősrégi varázserővel bíró bábszínház is része volt. Ez az erő a bábszínház alapjaiban rejlik. A bábszínház stilizált, saját metaforával rendelkező színházi formaként az emberi tevékenységet reprezentálja, de egyúttal – hol humorral, hol teljes komolysággal – megoldásokat keres. A bábszínház az életünk reprezentálására tett kísérlet során gyakran lázadt a sors megváltoztathatatlansága ellen. Művészetként a legnehezebb élethelyzeteket tükrözi, legyen az személyes vagy társadalmi, karikatúrán vagy dicsőítésen keresztül. A bábszínház lehetőségei az utóbbi időben bővültek, művészetét ma már világszerte elismerik úgy, mint a 20. és 21. századi színházi kultúra szerves részét. A bábszínház éppúgy szól a hagyományos kifejezésről, mint az új technológiák alkalmazásáról, a multimédiás lehetőségek kiaknázásáról vagy a szórakoztatásról. Azonban bátran megvédi büszkén megszerzett pozícióját. A világ jobb hely lesz általa, mint amilyennek látszik. Mindannyian hiszünk ebben, és mindannyian hinni akarjuk ezt. Tehát félelmeink miatt ne fosszuk meg magunkat az életörömtől! Higgyük el, hogy Pulcinellában, Punchban, Guignolban, Kašpárekben, Karagözben, Vidushakában, Mobarakban és a többi hősünkben az emberi komédiát megformáló bábfigurák e végtelen sorában még mindig bízhatunk! És mint annyi előttünk álló generáció, higgyük el, hogy győzelmet aratnak a halállal szemben. Ne ragadjunk bele aggodalmainkba, inkább használjuk a bábszínházat annak különféle formáiban, hogy ismét megidézzük az alkotás örömét és élvezetét.
Horváth Mária üzenete a Bábszínházi világnapon:
KÖSZÖNTŐ
Szeretem az ünnepeket.
Szeretem a bábszínházat.
Szeretem a bábosokat és „akit az Istenek szeretnek, megtartják gyereknek”.
Animációs filmrendező vagyok, volt alkalmam megtapasztalni, hogy az animáció és a bábszínház édestestvérek.
Mindkettőhöz gyermeki nyitottság kell, a szabadság és a teremtés vágya, a JÁTÉK.
Így lesz a bábszínház varázslat, az életrekeltés csodája. Egy jó előadás abban is bízhat, hogy gyógyítani és vigasztalni is képes.
Kívánhatunk-e ennél többet?
Elképzelek egy különös kis emberbábut, a GYERMEKET, aki hengerbucskát vet és vele a világ is…. és potyognak a mélybe a fegyverek, tankok, harci repülők.
Csoda történik. Az állatok, a fák, a kövek beszélni tudnak, a csillagok énekelnek, a nagy dolgok összezsugorodnak, az apróságok fontosak lesznek.
Az emberek virágnézésre gyűlnek össze, sokan bábszínházba járnak és ünnepelnek..
Szeretettel köszöntöm a BÁBOSOK NAGY CSALÁDJÁT.
Úgy vélem, a két köszöntőben foglalt üzenetek nemcsak a bábszakma és a bábszínházat kedvelő közönség, hanem minden ember számára megfontolandók.
Gyürky Katalin
Hozzászólások