A V mint vérbosszú című képregény második magyar nyelvű kiadása a múlt héten jelent meg.
A V mint vérbosszú egy posztapokaliptikus Angliában játszódó politikai thriller. Bár 1997-től 1998-ig tart a történet, ez egy jövőbeli sci-fi, mivel 1982 és 1989 között jelent meg először még fekete-fehérben a brit Warrior antológiában, majd színesben a DC kiadónál önálló füzetekben. Írója Alan Moore (Watchmen), rajzolója David Lloyd (Aliens: Üvegfolyosó).
Habár keletkezése idején még jövő volt, számunkra – főleg a posztszocialista országokban – úgy vázol fel egy alternatív történelmet, hogy azt többnyire el tudjuk fogadni valóságosnak, pont ettől válik félelmetessé. Ehhez hozzájárul, hogy nincsenek természetfeletti elemek, leszámítva egy szuperszámítógépet, ami az idő nagyrészében háttérben marad.
Egy idézetekben beszélő V nevezetű terrorista ténykedését követhetjük végig, ahogy megdönti a fasiszta rendszert és anarchiát szít egy olyan világban, ahol az 1988-as harmadik világháború elpusztította Európát és Afrikát, valamint tönkretette az időjárást. A háború után a Munkáspárt nyerte a választást, így az országot egy vezetőn keresztül egy Végzet nevű számítógép irányítja.
Az országból száműzték a kultúrát, és rendőrállam jött létre, ahol a rendfenntartók korlátlan hatalommal rendelkeznek, amivel nem egyszer vissza is élnek. 1992-ben koncentrációs, avagy internálótáborokba zárták a melegeket és a színesbőrűeket, ott többeken orvosi kísérleteket folytattak. Egyikük volt V is, aki a szabadulása utáni négy évben megöl mindenkit (több mint 40 embert), aki ismerte a személyazonosságát, mert azt nem ölhetik meg, akit nem ismernek. Így készíti elő a tervét, amihez szüksége van még Evey-re, egy 16 éves árva lányra, akinek jellemfejlődése legalább olyan szerves része a nagy egésznek, mint maga V tevékenysége. Erre az a tény is ráerősít, hogy V tűzben keresztelkedik, míg Evey esőben.
A lezárás nem a szokványos, de nyitottnak sem mondható, hiszen látjuk, hogy hova fognak vezetni V tettei.
Bár elsőre úgy tűnhet, a mű mégsem teljesen fasizmusellenes. A vezetőnek a számítógéphez való beteges vonzódásán keresztül bemutatja kicsit az ő nézőpontját is. Érdekes módon ugyanebben a fejezetben V hasonlóan elvont igazságba vetett szeretetét is megmutatja, ami azt tükrözi, hogy legalább annyira hasonlít a két ellentétes pólus, mint amennyire különbözik.
3 „könyvből” áll, melyek három részre tagolják a történetet. Ezek fejezetekre vannak bontva, amire azért is volt szükség, mivel a Warrior antológiában több másik képregény mellett csak 7-8 oldaluk volt számonként. Az Előhang és a Prológus kivételével minden fejezet címe V betűvel kezdődik, ami latin és német szavaknál megegyezik a magyar és angol változatban, egyébként viszont megdolgoztatta a fordítókat. Illetve a harmadik könyv ötödik fejezetét római ötössel számozták.
Magyarul a Fumax kiadónál jelent meg először 2018 novemberében. Az időzítés azért is pompás, mert novemberben van Guy Fawkes-nap, ami a történet főszereplőjét ihlette (innen a maszk). A második kiadás 2021 április közepén jelent meg 368 oldalas terjedelemben kemény borítós kiadásban 8950 forintos áron. Megvásárolható a Libriben, és a Képregénymarket webboltban.
Guy Fawkes egy összeesküvő-csoport tagja volt. 1605. november 5-én lőporos hordókkal akarta felrobbantani az angol Parlamentet. Nem járt sikerrel, és kivégezték felségárulásért.
Pár érdekesség a képregény megvalósításáról: a szövegbuborékoknak nincs körvonala, pasztellszínek uralkodnak, nincsenek hangeffektusok és gondolatbuborékok, a 2. „könyv” Előhangja el van forgatva, azaz a szokványos álló helyett fekvő az oldalak tájolása, valamint található benne egy kotta, néha magukra a panelek elrendezésére és sorrendjére érdemes külön odafigyelni, mert zseniálisak. 52 teljes oldalas, szöveg nélküli kép van benne, amit én sokaltam, hiszen szép, de a történethez nem ad semmit.
Ez a fajta panelkezelés és a TV-fal a Warriorról a DC-re való átállás közti időszakban a szintén Alan Moore által jegyzett Watchmenben is megjelenik.
2005-ben készült egy filmadaptáció, amit a Watchowski testvérek (Mátrix) írtak és ez James McTeigue (A holló) első és mindeddig legjobb önálló rendezése. A mozi a 2030-as évekbe helyezi a cselekményt, ami nem jár lényeges modernizálással (pl. DVD jelenik meg benne, ami a képregényben még nem volt), sőt, még a szuperszámítógépet is kihagyták. Túlságosan is tömörít, így kihagytak egy-két jelenetet és szereplőt (pl. Mr. és Mrs. Almondot). A leghosszabb, második „könyvet” rövidítették le a leginkább, Evey átalakulását, ami így sokkal hirtelenebb, kevésbé indokolt, mint az írott változatban. Ezt pár perccel megtoldva meg lehetett volna oldani, mivel alig több mint kettő órás a játékidő. A nukleáris robbantások helyett Szent Mary vírus van. A kormány sokkal gonoszabb, mint a képregényben, a vezető személyisége a rajzolt változatban sokkal érthetőbb, szimpatikusabb, mint a szó szerint kétdimenziós karaktere a filmben, ahol csak egy képernyőn látjuk. V-t (Hugo Weaving) eljátszani különösen nagy feladat, hiszen a maszkja miatt egyáltalán nem látni a mimikáját. Éppen ezért nála különösen nagy szerepet játszott a hang, ami a magyar szinkronban is egész jól sikerült (Lux Ádám). Evey szerepéért Natalie Portman 3 díjat is nyert. A díszletek egy az egyben hozzák a képregény kinézetét. Továbbá sok kisebb-nagyobb változtatást (pl. a rengeteg egysoros vagy Evey szüleinek története) eszközöltek a történeten, így azok is egy kicsit másabb történetet kapnak, akik már olvasták az eredeti művet. V jobban elmagyarázza tettét és célját. Valamint a befejezés is grandiózusabb lett a képregénynél.
A film sikere nem is a díjaiban vagy a bevételében rejlik, hanem hogy a jelképet sikeresen elterjesztette széleskörben. A film az egyik legtöbbet értékelt mozi a legnagyobb filmes oldalon, az Imdb-n több mint egymillióval.
Ahogy főszereplője, úgy a kötet is egy jelkép, mely nem szájbarágós példázat, hanem csak történetbe foglalja az alkotók véleményeit és gondolatait egy politikai témáról. Ez hagyatékán is meglátszik, hiszen az Anonymous hackercsoport is átvette a maszkot, ami a legkelendőbb álarc az Amazonon. Évente több százezret adnak el belőle. A maszk a zsarnokok elleni forradalom szimbólumává vált világszerte. Itt nem emberek, hanem eszmék harcolnak.
Hozzászólások