A Tiszántúli Református Egyházkerület és a Nemzeti Vallásturizmus Tanács közösen szervezett találkozót 2024. szeptember 12-én a turizmusban érdekelt szereplők számára. A fórumon különböző felekezetek képviselői mellett turisztikai szolgáltatók, utazási irodák is részt vettek.
A Nemzeti Vallásturizmus Tanács célja az volt, hogy az évi egy országos konferencia mellett regionális szinten is folytatódjon az érintettek közötti párbeszéd. Az északkelet-magyarországi térségben érdekelt szakemberek a Debreceni Református Egyetemi Templomban találkoztak.
A házigazda Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke köszöntőjében kiemelte, hogy a turizmusban rejlik az a lehetőség, hogy az egyház a kultúrán, művészeten keresztül hitébresztést végezzen. Fekete Károly közös, ökumenikus feladatnak nevezte a zsidó-keresztyén örökség felkutatását.
Szontágh Szabolcs, a Nemzeti Vallásturizmus Tanács főtitkára előadásában összefoglalta a szervezet hét éve kezdődött tevékenységét. Hangsúlyozta, hogy ebben az esetben a cél nem a hagyományos, önfenntartó turizmus.
„A Nemzeti Vallásturizmus intézkedési terv csúcsán a misszió áll. Mi nem épületeket, kultúrtörténetet mutatunk be a látogatóknak, hanem az élő közösségeket” – tette hozzá Szontágh Szabolcs. Elmondta, hogy a Miniszterelnök-helyettesi Kabinet vezető kormányfőtanácsosaként igyekszik a párbeszédet erősíteni a turisztikában érdekelt felek között, hiszen „a vallásturizmus nem önmagában áll, a szereplők egymásra vannak utalva”. A térségben a Tiszántúli Református Egyházkerülettel, a Hajdúdorogi Görögkatolikus Főegyházmegyével, a római katolikus Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyével és a Debreceni Zsidó Hitközséggel állnak szoros partneri kapcsolatban.
Vargáné Csobán Katalin, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vidékfejlesztési és Funkcionális Gazdálkodási Intézete Turizmus- és Vendéglátásmenedzsment nem önálló Tanszékének adjunktusa arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a „turistaérkezések” száma folyamatosan nő, 2023-ban globálisan meghaladta az 1,3 milliárd főt. A vallásturizmus jelentőségéről szólva elmondta, hogy tavaly a legtöbb látogatót vonzó város Isztambul lett, köszönhetően elsősorban két vallásturisztikai kincsének, az Hagia Sofiának és a Kék Mecsetnek. Hozzátette, hogy napjainkra a vallásturizmus fogalma kitágult: a látogatók nem feltétlenül szent helyként, hanem kulturális, történelmi, művészeti emlékként értelmezik a vallási nevezetességeket.
A fórum második felében kerekasztal-beszélgetésre került sor. Kérdésre válaszolva Tóth-Megyesi Enikő, a VisitDebrecen turisztikai igazgatója kifejtette, hogy a város idén jelentős növekedést ért el a vendégéjszakák számában, a nonprofit szervezetük elsősorban a kereslet és a kínálat összehangolásában segít.
Katona Ilona, a Tiszántúli Református Egyházkerület turisztikai szakértője azt hangsúlyozta, hogy Debrecenben a Nagytemplom és a Református Kollégium jól ismert szimbólumok, ezek mellett a Csonkatemplom is jól kialakult turisztikai kínálattal rendelkezik.
Ezekhez az örökséghelyszínekhez csatlakozott az egyházkerület Religio et Patria turisztikai programjának keretében felújított Verestemplom – amely református templomokban ritkán látható szekkók bemutatásával és fényjátékkal várja a vendégeket – és a Debreceni Református Egyetemi Templom, amely rendezvényhelyszínként és kulturális központként gazdagítja a város kínálatát.
Mosolygó Péter, a Máriapócs Nemzeti Kegyhely kegyhelyigazgatója arról beszélt, hogy a helyszín infrastruktúrája úgy épült ki az utóbbi években, hogy az a hozzájuk jellemzően hitéleti megfontolásból ellátogató zarándokok mellett akár többnapos lelki gyakorlatra, elvonulásra érkezők fogadására is alkalmas legyen.
A beszélgetés negyedik résztvevője a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke volt. Horovitz Tamás ismertette terveiket: szeretnének újra kóser pékséget üzemeltetni a városban, hosszútávon egy kelet-közép európai emlékközpontot hoznának létre a cívisvárosi zsidónegyedben, amelyre nem múzeumként, hanem aktív, mindenki számára nyitott közösségi térként tekintenek.
A találkozó zárásaként a jelenlévők megtekintették a Verestemplom fényjátékát és részt vettek a Kistemplom orgona- és toronytúráján.
Forrás: Tiszántúli Református Egyházkerület










Hozzászólások