A magyar pavilon idei kiállítása megmutatja, hogy a kultúra közvetlenül is tud segíteni ott, ahol épületek vagy emberek kihullottak a közösség tartószövetéből – emlékeztetett a 15. Velencei Építészeti Biennále aektivátorok – Helyi aktív építészet című magyar kiállításának megnyitóján az emberi erőforrások minisztere.
Balog Zoltán felidézte, hogy Magyarország 1909 óta van jelen a velencei biennálékon; ezúttal a "közösségi építészet ünnepe" a magyar kiállítás. Fábián Gábor és Fajcsák Dénes projektje során közösségi együttműködéssel született újjá a Gárdonyi Géza egri szülőházának helyén álló épület; a főiskolásokat, középiskolásokat, elítélteket, vállalkozókat, hivatali dolgozókat egyaránt bevonni képes munkát mutatja be a november 27-ig látható tárlat.
Ami egyszer elromlott, annak nem kell úgy maradnia, az megjavítható – összegezte a miniszter a kiállítás üzenetét. Mint hozzáfűzte, ritkán esik szó a rendszerváltozás veszteseiről, pedig Egerben, "ebben a csodálatos kulturális városban" is élnek ilyen emberek. Ennek azonban nem kell így maradnia, ha vannak olyanok, akik elkezdik az építést – hangsúlyozta.
Balog Zoltán elmondása szerint a kultúra képes a szó legjobb értelmében integrálni, arra inspirálni embereket, hogy akarjanak együttműködni. "Ha valaki meg szeretné tudni, mit keres egymás mellett a szociális felzárkóztatás és a kultúra, az lépjen be a magyar pavilonba" – fogalmazott a miniszter, hozzátéve: a kiállítás azt is bizonyítja, hogy a Ludwig Múzeum jó gazdája a magyar biennále részvételnek.
A magyar pavilon megnyitóján jelen volt Piotr Glinski, Lengyelország miniszterelnök-helyettese, kulturális minisztere is. Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy idén hasonló üzenetet fogalmaz meg a magyar és a lengyel pavilon: észrevenni azokat a kisembereket, akik a nagy teljesítmények mögött állnak és bevonni őket a nemzeti közösségbe, amely nélkülük szegényebb lenne.
Fabényi Julia nemzeti biztos, a Ludwig Múzeum igazgatója emlékeztetett arra, hogy az idei biennále vizuális motívuma egy sivatagban létrán álló régésznő fotója, amely azt üzeni: elég néhány lépés, hogy más perspektívák nyíljanak. Az idei biennále célja, hogy az építészet feladatait új perspektívából szemléljük – jegyezte meg, hozzátéve: Fábián Gábor és Fajcsák Dénes találtak egy "létrát", hogy újragondolják az építész hivatását és elemezzék az építészetre váró kihívásokat.
Fajcsák Dénes az egri közösségi projektet a magyar futball-válogatott sikeres csapatmunkájához hasonlította, amelynek eredményeképpen a futballisták kijutottak a rövidesen kezdődő Európa-bajnokságra.
A 15. Velencei Építészeti Biennálét Jelentés a frontról (Reporting from the Front) címmel, hatvanhárom ország részvételével rendezik meg. A főkurátori tárlatra Alejandro Aravena 88 kiállítót hívott meg 37 országból, közülük harminchárman negyven év alattiak.
Fábián Gábor és Fajcsák Dénes aektivátorok – Helyi aktív építészet című projektje egy pusztuló egri épület közösségi megújítását mutatja be. Az egri Arkt építészcsoport a helyi önkormányzat bevonásával olyan épületet keresett, amelyben már senki nem látott potenciált. Végül a Gárdonyi-kertben, a Gárdonyi Emlékmúzeum mellett 7-8 éve romosan álló, régi GAMESZ épületet újították meg és üzemeltetik közösségi összefogással Ellátó néven. Ezt a munkát mutatja be az eredeti üzenethez hűen a magyar pavilon idei kiállítása: a Gárdonyi-kert hangulatát az épület belső udvarában megidéző kiskert körül két 4 méter átmérőjű asztal "aktiválja" a látogatókat. Egyiknél főiskolások által készített videókat mutatnak be, a másik asztalnál pedig virtuálisan bejárható lesz az Ellátó.
(MTI)
Hozzászólások