Hány villamosvonal volt a 110 év során Debrecenben? Milyen járművek rótták a kötött pályákon a köröket, és vajon mit tartogat a jövő a cívisváros egyik legnépszerűbb közlekedési formájának?
Igazán hosszú és eseménydús múltra tekint vissza a debreceni villamosközlekedés: 1911. március 16-án indult el az első szerelvény a cívisváros kötött pályáin. A 110 év alatt, ami alatt generációk villamosozták körbe a várost hatalmas átalakuláson ment keresztül a közösségi közlekedés ezen formája.
A „tuja” előtt
A 19. század második felében, Debrecenben először lóvasúton, majd 1884. október 02-tól gőzvasúton indult meg a kötöttpályás közlekedés. Ez a két közlekedési eszköz nyugodtan tekinthető a villamosok elődjeinek. A legelső vonalat a Pályaudvar és a Nagyerdő között építették meg, összesen tizennégy megállóhely érintésével. 1887. január 1-jén megalakult a DHV, a Debreczeni Helyi Vasút Részvénytársaság, amin keresztül a város 1901. óta folyamatosan egyeztetett a minisztériummal, a meglévő vonalak modernizálása és villamosítása ügyében.
A Villanygyár megépítése után éppen 110 éve, 1911. március 16-án indult meg a villamosközlekedés Debrecenben. A DHV összesen 30 villamos motorkocsit rendelt meg, melyeket 1911. és 1913. között állítottak forgalomba.
derül ki a DKV Zrt. múltidézéséből.
Csengetett a villamos
Debrecen 1944-es bombázása sajnos a közösségi közlekedésében is felbecsülhetetlen károkat okozott. A háború utáni időszak legfőbb feladata a helyreállítás volt. 1956 elejére szépen helyrerázódott a villamosvonalak mennyisége és állapota is a városban, hiszen ekkorra érte el a hálózat a maximumát, azaz 36,2 km-t.
Az 1950-es évek végén már érezhetően korszerűtlenné váltak az addigra csaknem 60 esztendős kocsik, szükség volt a cseréjükre. A Fővárosi Villamosvasút csuklós villamoskocsit tervezett, a MÁV Debreceni Járműjavítóval együtt pedig elkezdték a csuklós „tuják” gyártását. Debrecenben 1962. október 29-én állt forgalomba, az első FVV „Bengáli” csuklós villamos, 1969 nyarán pedig az első olyan villamos, amely teljes egészében a debreceni vállalatnál készült.
A 481-es pályaszámú kétirányú, hatajtós jármű, kifejezetten a 6-os, Csapó utcai vonal sajátosságainak megfelelően készült el. A típus menetrendszerűen 2014. április 30-ig közlekedett a városban, azóta nosztalgia járatként közlekedik.
Az 1970 és 1975 közötti időszak sorsdöntő volt a villamosközlekedés szempontjából, hiszen a város akkori vezetése a mellékvonalak megszűntetése mellett döntött, így az 1-es villamos vonal maradt meg csupán. A villamos szerepét az autóbuszok, majd a 80-as évektől a Csapó utcán és a Köztemető irányába a trolibuszok vették át. A 90-es évek elején, értek meg az FVV típusú villamosok a „nyugdíjazásra”, hiszen üzemeltetésük már nem volt gazdaságos. Az új villamost a Debreceni Virágkarneválon, 1993. augusztus 20-án mutatták be. A KCSV 6-os villamosokból 11 darab készült el és 1997. május 25-én, ünnepélyes keretek között debütáltak a Bem téren az utazóközönség előtt.
2010-ben ismét újabb lépcsőfokra lépett fel a cívisvárosi villamos története, hiszen elkezdődtek a 2-es vonal építési munkálatai. A legforgalmasabb 31-es és 32-es autóbuszokat váltotta ki a Nagyállomás és Doberdó utca közötti szakaszon. A projekt során 4,4 km új kétvágányos villamos pálya épült meg. A 18 új, sárga és feltűnő járművet a spanyol CAF gyár szállíthatta le. Az első jármű 2013. májusában érkezett meg Debrecenbe, hivatalosan munkába pedig 2014. február 26-án állhatott, amikor elindult a közlekedés az új vonalon.
Lesz 3-as villamos?
A tervek szerint igen. Ahogy arról korábban már beszámoltunk: a Debrecen 2030 program egyik fontos eleme egy új villamosvonal megépítése a cívisvárosban, méghozzá a Tócóskert és a belváros között.
Hozzászólások