2023. július 8-án ünnepelték a legismertebb internetes enciklopédia, a Wikipédia magyar nyelvű változatának 20 éves születésnapját Budapesten. Alapítóját, a debreceni származású Gervai Pétert kérdeztük az évforduló alkalmából.
Gervai Péter 2003. július 8-án töltötte fel a világhálóra az általa alkotott logót és elindította a Magyar Wikipédiát. 2004. október 5-én létrehozta a magyar Wikidézet projektet is. 2008. szeptember 27-én az újonnan alakult Wikimédia Magyarország Egyesület alapító elnökévé választották. A nemzetközi Wikimédia Alapítvány az általa vezetett szervezetet 2008. november 3-án felvette tagjai közé, és ezzel párhuzamosan a Fővárosi Bíróság közhasznú szervezetté minősítette. 2009. november 10-én a MATISZ (Magyar Tartalomipari Szövetség) életműdíjjal tüntette ki a Magyar Wikipédia létrehozásáért.
Hogyan válhat valaki a Wikimédia Magyarország Egyesület tagjává?
Először is fontos azt leszögezni, hogy az Egyesület nem szerkeszti és nem üzemelteti a Wikipédiát. Az Egyesület célja a nyílt, online projektek és közösségek támogatása, külön kiemelve a Magyar Wikipédia szerkesztői közösségét. Az Egyesület általában segít koordinálni eseményeket, hidat képez a Wikipédia közössége és külső szervezetek között, illetve az anyagi hátteret biztosítja a szerkesztői közösség (vagy más említett jellegű közösségek) projektjeihez. Az egyesület tagjai gyakran Wikipédia szerkesztők is egyben, de vannak, akik főleg a támogatási projektekben, szervezésben segítenek, illetve van, aki más nyílt projektekben aktív.
Az Egyesület nyílt, tagja bárki lehet, aki elfogadja és támogatja az Egyesület céljait. A tagságról rövid ismertető a https://wikimedia.hu/wiki/Hogyan_lehetsz_tag%3F címen olvasható, a jelentkezés pedig az egyesület elérhetőségein történik (https://wikimedia.hu/wiki/Elérhetőség), az alapszabály szerint. (Általában igyekszünk meggyőződni arról, hogy a jelentkező nem a Wikipédiába szeretne szerkesztőnek jelentkezni, hanem tényleg az Egyesületbe tagnak.)
A Wikipédia szerkesztője is bárki lehet, ehhez valójában csak szándék szükséges, még a regisztráció sem kötelező. (És természetesen ehhez nem kell Egyesületi tagnak sem lenni.) Regisztrálni azért praktikus, mert megkönnyíti a kommunikációt a többi szerkesztővel, illetve könnyíti a folyamatos ellenőrzéseket végző szerkesztőink (őket nevezzük járőröknek) munkáját.
Hogyan tartják a kapcsolatot a központi Wikimédia Alapítvánnyal? Ha jól tudom, vannak projektek és intézők. Ezekről mit lehet tudni?
A fizikai Wikipédia (pontosabban minden Wikimedia projekt) szervereinek üzemeltetését, a hálózat fenntartását az Alapítvány végzi. Az Egyesület az Alapítvánnyal szoros kapcsolatban van, egyike a számos nemzetközi tagozatnak (chapter).
A szervezetek között számos kapcsolat van, az adományok gyűjtésétől a projektek támogatásán át a változatos nemzeti, regionális és nemzetközi programokig.
A Wikimedia projektcsaládnak számos projektje van. Ezekből a legismertebb a Wikipédia, illetve a világ legnagyobb médiagyűjteményei között elhelyezkedő Wikimedia Commons, de jelentős tartalom található a Wikikönyvekben (Wikibooks; közösségi könyvek és útmutatók), a Wikiforrásban (Wikisource; szabad forrásanyagok könyvtára); és számos projekt szerepel még a csoportban, mint a Wikiszótár (Wiktionary), Wikidézetek (Wikiquote), Wikivoyage, illetve sok, főképp angol nyelvű projekt, mint a Wikiversity, Wikispecies vagy a Wikinews. Ezen projektek jelentős része gyakran egyszerre több száz nyelven készül (a legtöbb nyelvű ezek között a Wikipédia több mint 320 nyelvvel).
Ahogy az Egyesület, úgy az Alapítvány sem vesz részt közvetlenül a Wikipédia és Wikimedia projektek munkájában, így a Wikipédia (és projektek) adminisztratív személyzete nincs velük szoros kapcsolatban.
Az említett intézők (stewards) szerepkör csak egy azon számos adminisztratív feladatkörből, amik a projektek üzemeltetését ellátják. Ezek a szerepkörök a tartalom szerkesztésében (optimális esetben) nem vesznek részt.
A szerkesztők ellenőrzik a feltöltött szócikkeket és módosításokat, hogy megfelelnek-e a Wikipédia szabályainak és minőségének. Mi szokott lenni a leggyakoribb hiba, amit javítani kell?
A hasznos szerkesztések esetében leggyakoribb probléma talán az, ha valaki nem szán kellő időt a módosítására, és megpróbálja azt „gyorsan letudni”. Az ideális hozzájárulást a készítője többször átolvasta, helyesírásilag és stílusában is átgondolta, és az olyan állapotban van, hogy nem kell átfogalmazni, javítgatni. Gyakori probléma az, amikor egy (potenciálisan kétségbe vonható) állításhoz hiányzik a megadott megbízható, jó minőségű forráshivatkozás, aminek a megkeresése szintén idő és energia.
Főleg kezdők esetében nehéz ráérezni, hogy egy adott résztéma mennyire fontos a szócikk témája szempontjából, és hogy mekkora terjedelmet túllépve lesz az adott résztéma aránytalanul hosszú; ezekből általában a jelentőségük arányában kell ritkítani. Néha a szerző mélyen érintett egy adott témában, és ilyenkor vagy aránytalanul hosszan, vagy indokolatlanul reklámízűen sikerül megírni a szöveget, amit a szerkesztőknek kell ilyenkor „semlegesre, objektívre átfogalmaznia”. (A Wikipédia egyik alapelve a „semleges nézőpont”, amikor a szócikkek nem foglalnak állást, hanem vélemény nélkül ismertetik a tényeket és az olvasóra bízzák a véleményalkotást.)
A kevésbé hasznos szerkesztések esetében pedig probléma lehet a pontatlanság, az ellenőrizetlen információ, illetve a rossz minőségű helyesírás vagy fogalmazás.
A képek esetében (hiszen a Wikimedia Commons hatalmas mennyiségű képet is tartalmaz) nehéz, hogy sokan nem veszik komolyan azt, hogy a jelenlegi szerzői jogi szabályozás miatt kötelesek vagyunk meggyőződni arról, hogy az adott képek jogtulajdonosa tényleg hozzájárult azok szabadon terjesztéséhez, és ezt nem tudjuk bemondásra elfogadni. Nagyon gyakori az, hogy kénytelenek vagyunk nagyon jó és szép képeket törölni azért, mert azok jogi helyzetét nem sikerült tisztázni. Sajnos a törvényeket nem mi alkotjuk.
Hogyan lehet támogatni a magyar Wikipédiát a szócikkek írásán kívül?
Az leghasznosabb módszer kétségkívül a szócikkek írása, feljavítása vagy bővítése, de ne becsüljük le a hasonlóan értékes apróhiba-javítást sem! Erre sokféle lehetőség van: elütések és vesszőhibák, fogalmazási javítások, stílus, a szócikkek struktúrájának javítása, a kategorizálás javítása. Ezek mind nagyon sokat segítenek a minőségi tartalom létrehozásában. Ezt szokták az úgynevezett Karbantartó versenyeink népszerűsíteni.
Nagy segítség a szócikkekhez (szabadon terjeszthető) képeket készíteni vagy szerezni (ez utóbbi gyakran hosszú levelezéseket, néha kutatómunkát igényel). Ehhez a szerkesztők időnként fotósétát tartanak, de szoktak tematikus fotóversenyek is lenni (mint amilyen a műemlékekről vagy a természeti tájakról szólóak voltak), melyek végeredménye a nagy mennyiségű, szabadon felhasználható kép és médiaanyag.
Segítség az is, ha valaki az Egyesületen keresztül jelentkezik események szervezésére vagy új rendezvények, versenyek lebonyolítására; az Egyesület igyekszik minden olyan eseményt, versenyt támogatni ami segíti a nyílt tartalmak, a Wikipédia tartalom gazdagítását.
Természetesen segítenek az anyagi hozzájárulások is, amiből szintén többféle lehetőség áll rendelkezésre: a magyar Egyesületet vagy az amerikai Alapítványt is lehet közvetlenül támogatni, illetve az Egyesület közhasznú szervezetként az 1%-okat is fogadni tudja.
Köszönöm az interjút!
Hozzászólások