Fábri Zoltánról, a magyar és egyetemes filmművészet meghatározó alakjáról azt talán kevesebben tudják, hogy pályáját nem a kamerák mögött, hanem a vászon előtt, festőművészként kezdte. Születésének 100. évfordulója alkalmából az Ez is ember műve című kiállítással a Kölcsey Központ most ezt a tudásbéli hiányt pótolja: elsősorban a képzőművész Fábrit kívánja közelebb hozni a közönséghez.
A tárlat 2017. november 14-én, az Őszi Fesztivál programsorozatának keretében nyílt meg, s elsősorban arra világít rá: Fábri Zoltán a filmekben boncolgatott fő témáit, azaz az embertelen bánásmódot, az erőszakot, a fasizmust és a holokausztot legalább akkora erővel volt képes a vásznon is ábrázolni, mint a mozgóképek sokaságán keresztül. A kiállítást, amely először 2014-ben Budapesten volt látható és látogatható, Janisch Attila filmrendező, Fábri Zoltán tanítványa, valamint az unokája, Fábri Péter nyitotta meg, aki a Fábri-hagyaték örököse és gondozója is egyben.
Janisch Attila – egy betegség nem várt közbejövetele miatt – sajnos személyesen nem lehetett jelen a megnyitón, de egy videoüzenet formájában megosztotta a tárlatra kíváncsi nézőkkel mindazt, amit a mesteréről gondol. Az üzenetéből megtudtuk: 1980-ban, miután talán számára a legváratlanabbul elsőre felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakára, Fábri Zoltán osztályába került. A hosszadalmas, négy hónapig tartó felvételi procedúra alatt – miközben mindenféle szakmába vágó feladatot kellett teljesíteniük – már érezte leendő tanára felé irányuló figyelmét, amelyet a későbbiekben, főiskolásként is élvezett. De mint mondta, Fábri nem a klasszikus értelemben volt a tanára. Nem voltak öntörvényű, szállóigévé vált mondatai és szentenciái, amiket kötelező érvénnyel számon kért volna bárkin is, hanem mindig az adott hallgatója készülő munkája érdekelte, s arról folytatott diskurzust az óráin. Ahová, amikor belépett, kezet fogott mindenkivel. Talán ez a magatartása is okozhatta, hogy a diákjai végig felnéztek rá, még akkor is, amikor esetleg egy-egy filmes megoldását ők másképp, máshogyan valósítottak volna meg. Talán ezek a tulajdonságok azok, amelyek miatt Fábri Zoltán Janisch Attilának másképp volt a tanára. „Emberséget, tartást, korrektséget, nyíltságot, a véleményem melletti határozott kitartást lehetett tőle megtanulni” – mondta a bejátszóban a filmrendező, amely emberi értékek ugyan az érvényesülést manapság egyáltalán nem segítik, arra viszont nagyon jók, hogy az ember minden reggel tükörbe tudjon nézni.
Janisch Attila összefoglalóját Fábri Péter megnyitó beszéde követte, aki beavatta a jelenlévőket abba, hogy miért is lehetnek most Fábri képzőművészeti kiállításán jelen. Nagyapja ugyanis annak idején nem a Filmművészeti Főiskolára, hanem a Képzőművészetire jelentkezett, s a nagybányai festő, Réti István volt a tanára, aki annyira tehetségesnek tartotta a növendékét, hogy felajánlott neki egy tanársegédi állást is. Fábri azonban ezt a lehetőséget visszautasította, ugyanis akkoriban látta Orson Welles Aranypolgár című filmjét, ami akkora hatással volt rá, hogy úgy döntött, filmrendező lesz. Az eredmény harminckét év alatt huszonegy csodálatos film. Azonban 1984-ben Fábri – a filmezéssel gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra felhagyva – visszatalált a fiatalon „elhagyott” festőecsetéhez, s élete utolsó évtizedében tulajdonképpen a festővásznon folytatta tovább a filmezést. A festményeivel hosszabbította meg a filmes életművét. A ránk maradt negyvenhét festményéből egy tematikus válogatást láthatunk most a Kölcsey Központban, amely csupán – tudtuk meg az unokától – csak töredéke a Fábri-hagyatéknak.
A hagyatékban ugyanis a filmeken és a festményeken kívül forgatókönyvek, díszlettervek, fotók, előadásanyagok, levelek is találhatók, s ezek archiválását és digitalizált formában történő megőrzését most az utód, Fábri Péter végzi. A 2014-ben elkezdett digitális archívum folyamatosan bővül, s a cél, hogy mindez mindenki számára ingyenesen elérhető és kutatható legyen a www.fabrizoltan.org oldalon.
A művész születésének 100. évfordulója alkalmával azonban egyéb Fábrival kapcsolatos dokumentumok is napvilágot láttak. A Magyar Nemzeti Filmarchívum elkezdte a Fábri-filmek restaurálását. Eddig tizenkettővel végzett, amelyből ötöt most egy DVD-csomag formájában megvásárolhatnak a kiállítás látogatói. Ugyancsak megvehetik Barabás Klára könyvét, A történelem körhintáján című, Fábri-centenáriumra készült monográfiát is.
Fábri Péter végezetül „átadta a szót” a nagyapjának, amikor beharangozta azt a kisfilmet, amely a tárlat alatt végéig látható lesz, s amelyen Fábri a filmes karrierjéről vall.
A kiállítást december 10-éig tekintheti meg a közönség. Azonban a festményekben való gyönyörködés élményét a Kölcsey Központ munkatársai a kiállítás ideje alatt három Fábri-film levetítésével is színesítik. November 25-én a Körhintát, december 2-án a Hannibál tanár urat, december 9-én pedig az Ötödik pecsétet is megnézhetik, ha ellátogatnak a központ Bényi Árpád-termébe.
Gyürky Katalin
Fotó: MTI
Hozzászólások