Estefelé átszaladtam a közeli boltba, ilyentájt még lehet friss kenyeret találni.
A kenyérvadászat közben (őszintén bevallom) a csemegepultnál egy pillanatra megakadt a szemem, egy teremtésen, nyugtáztam is magamban, hogy vélhetőleg ez a 20-23 körüli kiscsaj nagyon forró nadrágjában egészen biztosan a kissé lekoszlott boltocska jelenlegi egyetlen ékessége, aki éppen egy jó adag lecsókolbász lemérésére vár.
Becsületes családapa létemre higgadtan nyugtáztam a csemegepultban álló férfitársaim nem éppen visszafogott vágyakozását a karnyújtásnyira izzó, illatozó, elérhetetlen javak iránt, majd mosollyal az arcomon a város egyik legfinomabb kovászos kenyeréért nyúltam.
Valami isteni csoda folytán a leányka elém került a pénztárnál veszteglő hosszú sorban, s lám, a fiúk óriási udvarlásuk közepette sertéskaraj áron adták a lánynak a méretes lecsókolbászokat. A rutinos pénztáros észleli a hibát, hátra szalad, új vonalkódot kér, majd fennhangon hallja az indoklást: a hosszúcombú „kislány” teljesen összezavarta, leamortizálta a férfiak társaságát. Nem tudták, hogy mit, de nyomtak (volna). A sorban ácsorgó férfiak és nők ismeretlenül is összenevetnek: látják a csajszit, egyértelmű a kizökkenés oka.
A sztori rém egyszerű. A szándékos átverési szándékot kizárnám. Egyszerűen rohadt meleg van, meló van, a fizu 3-án még necces, meg ugyebár forrónadrág is van. Debreceni boltosok, melósok, az erő legyen veletek!
SKB
Hozzászólások