Kora tavasszal, egészen pontosan március 12-én lesz 25 éve, hogy a magyar olimpiai labdarúgó-válogatott, több debreceni játékossal is a soraiban a skótok elleni 2-1-es hazai győzelemmel kivívta az 1996-os, Atlantában megrendezett ötkarikás játékokon való részvételt. A mieink 24 esztendő után vívták ki a szereplését az Üllői úton.
Akik esetleg nem emlékeznek rá, azok a videómegosztó portálon végignézhetik a találkozót. A képeken látszik, hogy több centis hó borította azon a délutánon a Fradi-pálya gyepszőnyegét, kellemetlen hideg volt, de így is tizenötezren nézték meg a sorsdöntő kilencven percet a helyszínen.
A kezdőcsapatban kapott helyet a Loki karmestere, Sándor Tamás is.
Kellően megünnepelték
„Óriási élmény volt az a találkozó, és az is, hogy újra telt házas meccsen léphettünk pályára az Üllői úti stadionban – nyilatkozta a HajduPressnek a DEAC futballistáinak vezetőedzője. – Valóban hó borította a játékteret, ami talán kicsit jobban kedvezett a fizikálisabb focit játszó skótoknak. Tudtuk, hogyha nyerünk, akkor kint vagyunk az olimpián, de volt még egy visszavágó is, ahol kiharcolhattuk volna az utánpótlás Eb legjobb négy csapata közé kerülést. Az is célunk volt, azt a törekvésünket azonban sajnos nem koronázta siker. Annak ellenére, hogy korán emberhátrányba kerültek a skótok, nagyon kellemetlen ellenfélnek bizonyultak. Nem volt közönségszórakoztató a játék, fizikailag viszont eléggé megterhelő volt mindkét gárda számára. A kiállítás, és az értékesített büntető (Dombi Tibit vágták fel a tizenhatoson belül piros lapot érően – a szerk.) után szerettük volna dűlőre vinni a dolgot, de az ellenfél kontráiban is benne rejlett a veszély, a szünet előtt ki is egyenlítettek. A második félidőben Dunai Anti bá remek cseréjének köszönhetően szegény Zavadszky Gabi góljával végül sikerült megnyernünk. A szövetségi edző kiváló társaságot kovácsolt össze, tényleg nagyon jóban voltunk az olimpiai válogatott tagjaival. Azóta is örömmel elevenítjük fel a közös élményeket, ha találkozunk a volt csapattársakkal. A kijutást természetesen kellően megünnepeltük este – fogalmazott az egykori kiváló támadó.
A beszélgetésünknek szomorú aktualitása is van, ugyanis napra pontosan ma van 15 éve, hogy Zavadszky Gábor, aki akkor a ciprusi Apollon Limassol játékosa volt, 2006. január 6-án tragikus hirtelenséggel, tüdőembóliában elhunyt.
„Gabi mindig vidám fickó volt, sok vicces sztori jut az eszembe vele kapcsolatban – emlékezett vissza „Tobe”. – Tudni kell róla, hogy nem volt egy kapkodós, hadarós srác. Egyszer az edzőtáborban belefogott a mondandójába, ám közben légy szállt a fogára, és egy ideig elidőzött ott, annyira „sietősen” beszélt. Tehetséges futballista és jó ember volt, mindenkit megdöbbentett a halála, amit azóta is nehéz felfogni. Amikor a kijutás húszéves évfordulóját ültük a társakkal, természetesen róla is megemlékeztünk – mondta Sándor Tamás.
(Tamás Nándor)
Emlékeztető
Magyarország – Skócia 2-1 (1-1)
Üllői út, 15 000 néző, V: Ryszard Wójcik (lengyel)
Magyarország: Szűcs L. – Hrutka – Sebők V., Pető Z. – Lendvai M., Szanyó, Lisztes, Szatmári (Zavadszky 46.) – Dombi (Dárdai 35.), Sándor T. (Preisinger 76.), Egressy.
Skócia: Stillie – Pressley, Dailly, Ritchie – McNamara, Donnelly, Murray, Glass, Locke – Crawford (Fullarton 51.), Liddell.
Gól: Szanyó (15. – 11-esből), Zavadszky (81.) illetve Glass (38.)
Sárga lap: Szatmári (21.), Preisinger (83.) illetve Ritchie (12., 14.), Dailly (22.)
Kiállítva: Ritchie (14.)
Borítókép: Sándor Tamás (labdarugas.deac.hu)
Hozzászólások