Március idusa alkalmából 2022. március 14-én a debreceni Apolló mozi különleges filmvetítésre invitálta az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra emlékezni kívánó nézőit. Simon Judit dokumentumfilmje, a Klapka György életét és történelmi szerepét feldolgozó A komáromi hős vetítésén jártunk, amely egyben rendhagyó történelemóraként is felfogható.
A dokumentumfilm, amely Klapka György halála 200. évfordulója alkalmából, még 2020-ban forgott, egyfelől valóban ennek a honvédtábornoknak az életéről szóló átfogó portré. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc meghatározó katonai vezetője hiteles dokumentumokon alapuló életútjának láttatása, amely dokumentumok nagy részét magának Klapkának a szabadságharc eseményeire, benne az ő szerepére visszaemlékező Emlékeim című, szépirodalmi értékkel bíró alkotása képezi. Simon Judit rendező a dokumentumok feldolgozásán keresztül, Porogi Ádám főszereplésével mutatja be nekünk a magánembert is: azt a Klapkát, akinek mindennél fontosabb volt a szabadságharc iránti hűsége, de amikor megtörtént a fegyverletétel, számára és a komáromi hadegysége számára sem volt más választás, mint a harcok feladása. S mint oly sok, a szabadságharcban vezető szerepet vállaló embernek, 1849 őszén neki is az emigráció volt az útja, először Németországba, majd Franciaországba, onnan pedig Svájcba.
A magánember sorsának megjelenítése mellett azonban a dokumentumfilm Hermann Róbert történész és Kedves Gyula hadtörténész közreműködésével tulajdonképpen az 1848-as 49-es események hű krónikája is. Bemutatja a forradalom kirobbanásától a dicsőséges tavaszi hadjáraton és az az orosz intervención át a kényszerű fegyverletételig a történelmi események teljes menetét, miközben a történészek mindezt Klapka szemszögéből, az ő történelmi szerepvállalása felől láttatják. Kitérnek Klapka más vezető személyiségekkel, például Damjanichcsal, Kossuthtal, Görgeivel, Dembinszkyvel való kapcsoltatára, és a híres komáromi időszakára, ahol nemcsak önálló hadosztályt vezetett, de az újoncozásban, az újoncok betanításában is élen járt. De rámutatnak hadvezéri erényeire és kisebb-nagyobb taktikai „ballépéseire”, a katonáival való viszonyára is. Az eseményeken – Klapka életét fókuszba helyezve – ugyanakkkor úgy megy végig a film, hogy részletgazdagságával jócskán felülmúl minden történelemkönyvet. Ha bármely iskolai osztály, vagy történelem faktos csoport még többet szeretne megtudni a ’48-’49-es eseményekről, csak meg kell néznie Simon Judit filmjét, és máris teljes mértékben képbe kerül a hadsereg különböző állomásozási helyét, a csaták helyszínét és idejét, a győzelmek és vereségek sorát illetően. Rendhagyó történelemóra tehát Simon Judit filmje, úgy, hogy fimnoman egyensúlyoz – Klapka magánélete és történelmi szerepe mellett – a dokumentarista és a játékfilmes eszközök között is. A komáromi hagyományőrző csoport „bevetésével” ugyanis eredeti harci eszközöket, azok hadra fogását – például az ágyúhasználatot ―, valamint egy-egy ütközet korabeli huszáregyenruhákban történő felidézését is megtekinthetjük.
Mindeközben Porogi Ádám színművész – Klapkához való hasonlósága révén – rendkívül hitelesen adja vissza a hadvezér könnyűnek nem mondható sorsa alakulását: a szabadságharc menete adta folyamatos dilemmáit és döntési kényszereit, a fegyverletétel utáni muszáj-emigrálását, és azt a tettrekészséget, amely a magyar szabadság érdekében még jóval 1849 után is ott munkált Klapkában. A történelmi helyzet azonban a tetteket már nem, csak a róluk való álmodozást tette lehetővé.
A dokumentumfilm ennek a tetterőnek a folytatására is kitér, amikor felkeresi Klapka még élő leszármazottait, és a Párizsban fellelt rokonok habitusán keresztül érzékelteti: ha valakiben Klapka-vér csorog, az egykönnyen nem adja fel az álmait.
Szép, hiteles és minden korosztály számára új, eddig talán nem, vagy kevésébe ismert történelmi tényekkel szolgáló alkotás Simon Judit filmje. Történelmet kedvelők, figyelem! A film ettől kezdve az Apolló moziban csoportos megtekintésre bármikor igénybe vehető. Rendhagyó tanóra keretében is.
Gyürky Katalin
Hozzászólások