A Néprajzi Tanszék alapításának 75. évfordulóját ünnepelték a Debreceni Egyetemen (DE). Az eseményen megbízott oktatói kinevezéseket és kitüntetéseket is átadtak.
Ünnepi ülést tartott pénteken a DE Bölcsészettudományi Kar (BTK) a Néprajzi Tanszék alapításának 75. évfordulója, valamint a Néprajztudományi és Muzeológiai Intézet 2024. évi megalakulása alkalmából, amelyen az Alföld Televízió is jelen volt:
75 év csekélynek tűnhet egy intézmény történetében, különösen ha a Debreceni Egyetem csaknem fél évezredes múltjához viszonyítunk, ugyanakkor ünnepelni kell a töretlen fejlődést, a tudományos utánpótlás nevelése, a kutatómunka és a társadalmi feladatok ellátása terén elért sikereket
fogalmazott beszédében Bartha Elek.
A Néprajztudományi és Muzeológiai Intézet professzora, a Néprajzi Tanszék korábbi vezetője felidézte a nagy elődöket, a tanszékalapító, a debreceni iskolateremtő Gunda Béla, valamint Ujváry Zoltán professzorok munkásságát, akik oktató- és kutatómunkájuk mellett az egyetem életében is jelentős szerepet vállaltak.
A töretlen fejlődés bizonyítékai az új képzések beindítása, a néprajzi kutatócsoport több évtizedes sikeres munkája, a számtalan tudományos monográfia és kiadvány, a különböző intézményekkel és múzeumokkal kialakított egyre bővülő kapcsolatrendszer, valamint az egyetemen egy éve létrejött Múzeumtudományi és Néprajzi Archívum.
A DE BTK Néprajztudományi és Muzeológiai Intézet igazgatóhelyettese, Kavecsánszki Máté a képzési programot ismertetve az elmúlt évtizedek sikereként értékelte, hogy az alapképzés mellett néprajz-, muzeológia-, hon- és népismeret tanári mesterszakot is kínál hallgatóinak az intézet, amelyben elérhető számukra a PhD-képzés – mára már angol nyelven is –, a különböző szakmai továbbképzések és a Hatvani István Szakkollégiumnak köszönhetően a tehetséggondozás.
A muzeológiai mesterképzéssel kapcsolatban Cseri Miklós, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója – maga is a DE egykori hallgatója – kiemelte, hogy a múzeum és az egyetem együttműködése a képzés és a gyakorlati ismeretek elsajátítása terén személyes és szakmai kapcsolatokra épülve jöhetett létre, amelynek köszönhetően a skanzen mára egyben az intézet kihelyezett tanszékeként vehet részt a közös munkában.
Az akadémiai tudomány és a debreceni képzés kapcsolatát értékelve Balogh Balázs, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója előadásában a néprajzi képzés és kutatás bölcsészettudományban elfoglalt helyét elemezte, amelyen belül a hagyományokra és a tudásra építve tudott új utat nyitni a DE.
Zárszavában Keményfi Róbert, a DE BTK dékánja, a Néprajztudományi és Muzeológiai Intézet igazgatója az intézet megalakításáról szólva úgy fogalmazott, hogy ma a technikai feltételek szinte követhetetlen változása nyomán nem csak lehetőség, hanem szinte kényszer is a hálózatosodás, a képzések átgondolása, folyamatos megújítása, vonzerejének megtartása, amely csakis a kultúrpiaci szereplők tapasztalatának meghallgatásával és szoros partnerségével valósítható meg.
Az intézet teljes képzési palettáján – tanárképzésben, BA, MA és PhD-képzésben – jelenleg összesen 156 hallgató tanul.
Az ünnepségen vehette át a Néprajztudományi és Muzeológiai Intézet Pro Ethnographia kitüntetését Verebélyi Kincső professzor, az intézet doktori alprogramjának állandó oktatója, és Biczó Gábor professzor, az intézet óraadó oktatója, az angol nyelvű doktori program kialakítója és a PhD képzés referense.
Az intézet Alkalmazott Muzeológiai Tanulmányok Kihelyezett Tanszéke (Szentendre) élére tanszékvezetői kinevezést kapott Cseri Miklós főigazgató, oktatói kinevezést Csonka-Takács Eszter, Nagyné Batári Zsuzsanna és Sári Zsolt, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársai vehettek át.
Forrás: DE M. Tóth Ildikó Sajtóközpont – BZs
Hozzászólások