A reformáció emlékezete a kora újkori Magyarországon – Protestáns és katolikus értelmezések a 16-18. században címmel kezdődött háromnapos konferencia csütörtökön a Debreceni Egyetemen (DE).
A tudományos tanácskozásnak a reformáció 500. évfordulójára szervezett országos programsorozat keretében ad otthont Debrecen.
Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa az emlékezést, az erőgyűjtést és a jövőorientált kreativitást nevezte a jubileum három pillérének.
Emlékezés a világot egykor és a mai életeket is meghatározó eseményre, de – mint fogalmazott – "nem a legendák szintjén, hanem az igényes, kutatásra épülő tények felidézésével".
A miniszteri biztos a 2017-es esztendőt az erőgyűjtés évének nevezte, mert "megújulásra van szükség az egyéni és a közösségi életben egyaránt". "A tudományos közösség tud és képes annyi erőt gyűjteni, hogy abból másoknak is jusson" – közölte.
A jövőorientált kreativitásról azt mondta, hogy a kutatás nem a múltba réved, hanem új utakat keres, új cselekvési módokat kínál, amihez "bőven van muníció" az elmúlt 500 év kincseiben.
Komolay Szabolcs (Fidesz-KDNP), a város alpolgármestere arról beszélt, hogy a reformáció és Debrecen számos ponton kapcsolódik egymáshoz.
Emlékeztetett a 450 éve tartott debreceni zsinatra, amely a magyar református egyház, benne a tiszántúli egyházkerület létrejöttének időszaka volt, s arra a protestáns, cívis öntudatra, amely a város megtartó ereje, s amelynek szellemében például – míg mások fegyverkeztek – Debrecen kollégiumot alapított.
Bartha Elek, a DE rektorhelyettese a tudományos ülés résztvevőit a magát az 1538-ban alapított Református Kollégium jogutódjának tekintő felsőoktatási intézmény nevében köszöntötte, és felsorolta, hogy az ősi kollégium jelképei miként vannak jelen a mai intézmény mindennapjaiban.
Győri L. János, a Tiszántúli Református Egyházkerület kutatóintézeti igazgatója az összejövetel jelentőségéről szólva megjegyezte, hogy ma különféle fenntartású intézmények képviselői "szabadon és elfogulatlanul tanácskozhatnak a reformáció katolikus és protestáns értelmezéséről".
A konferencia megnyitóján adták át a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) irodalomtudományi intézete és a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság közös elismerését, a Klaniczay Tibor-díjat Tóth Gergelynek, az MTA történettudományi intézete munkatársának Szent István, Szent Korona, államalapítás a protestáns történetírásban (16-18. század) című monográfiájáért.
Hozzászólások