Az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének 70. és a Magyar Köztársaság kikiáltásának 37. évfordulója tiszteletére Debrecen önkormányzata ünnepi közgyűlést rendezett 2026. október 23-án a Kölcsey Központban. Ünnepi beszédét követően Papp László polgármester adta át a város idei Boncz László-, Csokonai-, Dóczy Gedeon-, Hajós Alfréd- és Hatvani-díjait, valamint Debrecen Város Cívis Díszoklevelét – írta a közlemény.
Az ünnepség bevezetőjében megemlékeztek az eseménynek hagyományosan helyet adó Görömbei András-terem névadójáról. Görömbei András Kossuth-díjas irodalomtörténész, egyetemi tanár, a város díszpolgára. Fő kutatási területe a határon túli irodalom és a népi írók témáját ölelte fel. Egész életművével, kutatásaival azoknak az alkotóknak a hangját és morális igazságát mentette át az utókornak, akik a diktatúra legnehezebb éveiben is elkötelezetten vallották a szabadság és a nemzet egységének eszméjét. Ma, amikor az elnyomás elleni hősies kiállásra emlékezünk, Görömbei András szellemi öröksége arra emlékeztet bennünket, hogy a szabadságot nem elég kivívni, de a kultúra, az oktatás, és a tudomány erejével megőrizni és védeni is kötelességünk.
Papp László polgármester ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy Debrecen közgyűlése évente két alkalommal adományoz elismeréseket a város polgárainak javaslatai alapján azoknak, akik életük során sokat tettek a közösségért. Ez a két alkalom április 11-e, a város napja és október 23-a, a magyar szabadság ünnepe. Mint mondta, mindkét dátumnak kiemelt történelmi szerepe van Debrecen életében. A város 1693. április 11-én kapott szabad királyi városi rangot, amelynek nyomán autonómiához jutott, polgárai pedig szabadon rendelkezhettek vagyonuk felett. Hetven esztendővel ezelőtt, 1956. október 23-án pedig az országban először Debrecenben indultak a diktatúra ellen az egyetemisták, itt teltek meg először az utcák a szabadságot követelő emberekkel. „Nem túlzás tehát azt mondani, hogy Debrecenben indult az 1956-os forradalom és szabadságharc” – hangsúlyozta.
A tudósítás szerint a polgármester arról is beszélt, hogy október 23-a minden magyar számára a szabadság szimbóluma, a szabadság napja, ugyanúgy, mint március 15-e. Kiemelte, hogy az 1956-osok számára elsősorban 1848. március 15-e jelentette a követendő példát. Mint fogalmazott, hét évtized távolából 1956. október 23-a úgy a szabadság napja számunkra, hogy nem homályosítja el március 15-e fényét. „A szabadság eme szimbólumai nem létezhetnek egymás nélkül.” A magyar szabadságért kiállók és érte áldozatot vállalók tetteinek emlékét és máig ható tanulságait pedig őriznünk, ápolnunk és hasznosítanunk kell.
Papp László hangsúlyozta, hogy még ma is élnek köztünk olyanok, akik a forradalmi napok szemlélői, megélői vagy részesei voltak. Az ő emlékeik az élő történelmet jelentik számunkra, amelyből semmit nem szabad veszni hagynunk. Ezért addig kell beszélgetni velük, rögzíteni emlékeiket és továbbadni azokat az utánunk következő generációknak, amíg erre lehetőségünk van. Hozzátette: át kell adnunk az ’56-osok örökségét, azt, hogy a szabadság nekünk, magyaroknak mindennél fontosabb, és hogy az egyén, a közösség és a társadalom nem csupán szemlélője vagy elszenvedője, hanem meghatározója és formálója is lehet saját sorsa alakulásának.
A városvezető kiemelte: egy közösség akkor tudja megteremteni saját szabadságának kereteit, ha felismeri az együttműködés, az együtt gondolkodás és az egy célért való közös munka szükségességét, és gyakorolja is azt. Mint mondta, ez a gondolat Debrecenben mindig jó talajra hullott. A várost mindig az jellemezte, hogy polgárai világszemlélettől, tudástól, életfelfogástól és élethelyzettől függetlenül tudnak és szeretnek közösen, egyetértésben meghatározott célokért dolgozni. Beszéde végén arra kérte a díjazottakat és valamennyi jelenlévőt, gondoljanak azokra az elődökre, akik hetven évvel ezelőtt azért is kezdtek küzdeni, hogy ők és az utánuk jövők szabad hazában, szabad akarattal és szabad szellemmel alkothassanak hasznosat, értékeset és szépet, mindannyiunk hasznára és javára – írták.
Ezt követően került sor az elismerések átadására. Debrecen önkormányzata a hagyományok szerint október 23-án díjakat adományoz maradandó értéket teremtő, kiemelkedő tevékenység, illetve életmű elismeréseként. Debrecen Város Boncz László-díját kapta Buzás Lajos, a Bihari Állami Gondozottak Egyesületének elnöke és Tóthné Elek Anikó, Debrecen Megyei Jogú Város Család- és Gyermekjóléti Központjának szakgondozója.
A Debrecen Város Csokonai-díja elismerést a Hangfogó együttes, prof. dr. Keményfi Róbert egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara Néprajztudományi és Muzeológiai Intézetének igazgatója és Tóth József fagottművész-tanár, címzetes igazgató vehette át. A Dóczy Gedeon-díjat Csapóné Tóth Andrea,a Debreceni Árpád Vezér Általános Iskola pedagógusa, Fekete József, a Medgyessy Ferenc Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium és Technikum főigazgatója, Németh István a Debreceni Szakképzési Centrum Péchy Mihály Építőipari Technikum általános igazgatóhelyettese kapta meg.
A Debrecen Város Hajós Alfréd-díja elismerést Battai Sugár Katinka világbajnok magyar kardvívó, olimpikon, a DEAC vívószakosztályának sportolója, Gyulai Györgyi műkorcsolyázó szakedző, a Debreceni Sportiskola szakosztályvezetője és Lente Lajos,a Debreceni Egyetem Sporttudományi Koordinációs Intézet testnevelő tanára vehette át. Debrecen Város Hatvani-díjat kapott prof. dr. Csernoch László egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet intézetigazgatója, prof. dr. Módis László, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szemklinikájának szemész szakorvosa és prof. dr. Szabó Béla,a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára. Debrecen Város Cívis Díszoklevelét Oláh László nyugállományú honvéd mérnök alezredes, a Nagy Imre Társaság Hajdú-Bihar vármegyei szervezete elnöke vehette át.
Mint írták, Papp László polgármester az elismerések átadását követően a díjazottakat köszöntve megköszönte, hogy a város nevében átadhatta a közgyűlés által odaítélt elismeréseket, és hogy az ünnepi közgyűlésen együtt emlékezhettek az 1956-os forradalom 70. évfordulójára. Mint mondta, Debrecenben nagyon sok értékes ember él, akinek életpályája és életútja elismerést érdemel. Hangsúlyozta, hogy egy díj értékét alapvetően két dolog határozza meg: az egyik, hogy kitől származik, ki adja, a másik pedig, hogy ki kapja. Debrecen városának díját átvenni önmagában is különleges ajándék, ugyanakkor az elismerések értékét a díjazottak kimagasló teljesítménye, munkássága és életútja is adja.
A polgármester kiemelte, hogy Debrecen büszke lehet arra, hogy ilyen nagyszerű emberek gondoskodnak a sorsáról. A díjazottakról bemutatott kisfilmek egy rendkívül értékes pillanatképet adtak a városról, hiszen a gyermekvédelemtől a művészeteken és a sporton át a tudomány, az oktatás és a hagyományőrzés területéig számos kiemelkedő teljesítményt ismerhettek meg a jelenlévők. Mint fogalmazott, ezek az életutak azt mutatják, hogy Debrecen fantasztikus teljesítményre képes az itt élő és alkotó embereknek köszönhetően. Papp László végül köszönetet mondott a közös ünneplésért, és a város közgyűlése nevében szívből gratulált valamennyi díjazottnak – írták.
Az ünnepi közgyűlés keretébena Mécsesszemű remény című műsorral tisztelgett történelmi örökségünk előtt Barra Ákos hegedűművész, Bocskor Bíborka énekes-előadóművész, a Magyashegyi Underground frontembere, Kiss Gergely Máté Jászai Mari-díjas színművész, a Csokonai Nemzeti Színház Debrecen tagja, Kiss Mátyás, az Ady Endre Gimnázium tanulója, Molnár Endre tangoharmonika-művész, Jantyik Hanna fuvolaművész, a Kodály Filharmonikusok zeneművésze és Sárosi Dániel orgonaművész, a Tiszántúli Református Egyházkerület zeneigazgatója – írta a közlemény.
Forrás: DMJV Polgármesteri Kabinetiroda
Hozzászólások