Az immáron hetedik éve megrendezendő Magyar Filmszüretet az Apolló mozi nézői nemcsak azért kedvelik, mert betekintést nyerhetnek az előző év hazai filmtermésébe és premier előtti alkotásokba is, hanem azért is, mert szinte minden film után közönségtalálkozó keretében ismerkedhetnek meg az adott alkotás kulisszatitkaival. Nem történt ez másképp az országosan majd 2023. március 2-án debütáló, először a 7. Magyar Filmszüreten levetített 129 címet viselő magyar sci-fi kapcsán sem.
A beszélgetés házigazdája ezúttal Szénási Miklós író, újságíró volt, akinek a 129 öt alkotóját is volt módja faggatni. Debrecen közönségét ugyanis nemcsak a film rendezője, Peter Noel tisztelte meg, de a producere, Csősz Boglárka, az egyik színésze, Kálloy Molnár Péter, és két, a film elkészítésében oroszlánrészt vállaló műszaki szakember, Szabados Gergely vágó és Trapp Dániel animátor is.
Kapcsolódó cikkünk:
Debrecen kulturális kalandora: Szénási Miklós
Szénási Miklós elsőként a rendezőhöz fordult, akiről elmondta: elsősorban forgatókönyvíróként és zenészként ismert. Olyannyira, hogy eddig különböző nemzetközi forgatókönyvíró-versenyeken szerepelve már húsz nagydíjat hazahozott. Ám ezt tudva felmerül a kérdés: miért akarta nemcsak megírni egy következő film forgatókönyvét, hanem meg is rendezni azt?
Peter Noel erre elmondta, hogy régóta dédelgetett terve egy film megrendezése, immár tizenöt éve álmodik róla. Majdnem annyi ideje, amióta ennek a történetnek elkezdte megírni a forgatókönyvét.
Akkor 2012-t írtunk, így ki lehet számolni, hogy bő tíz év kellett a film elkészítéséhez, mert közben körülötte is nagyon sok minden megváltozott, és a világ is átélt egy csomó mindent – gondoljunk csak a covid miatti kényszerű leállásra. S amikor 2012-ben megírta a könyv első változatát, még maga se gondolta, hogy az akkor valóban disztópiakánt felvázolt 2063-as filmbéli világ jellegzetességei 2022-23-ra már ennyire közel lesznek hozzánk…
Szénási Miklós ezután a „piszkos anyagiak” felől érdeklődött, hiszen egy ilyen, a legmodernebb technikát felvonultató, robotokkal „telitűzdelt” alkotáshoz nyilván jó sok pénzre van szükség. A kérdésre, hogy ez hogy jött össze, már Csősz Boglárka válaszolt, aki egyébként nemcsak producerként tevékenykedett a film elkészítése során, hanem az egyik szerepet is eljátssza benne.
Elmesélte, hogy 2012-ben a közösségi médiában kereste meg őt Peter ezzel a filmötletével, és annyira megtetszett neki a sztori, hogy érezte, mellé kell állnia. Ám nem véletlen, hogy ilyen sokáig forgott a film, hiszen azt nemcsak a covid állította le, hanem sokszor az anyagi források hiánya is, amit valahonnan mindig pótolni kellett.
Szénási Miklós ezután a film egyik szereplőjéhez, Kálloy Molnár Péterhez fordult – aki egyébként Debrecenből származó színészként mindig szívesen látogat „haza” egy-egy ilyen közönségtalálkozó kapcsán is –, s akitől azt szerette volna megtudni, hogy hogyan került be a filmbe. Kálloy elmondta, hogy egy nagyon komoly és alapos castingon vett részt, és bár első körben nem Orlando szerepét szánták neki, ő ragaszkodott ennek a karakternek a megformálásához. És végül a rendező beleegyezett, hogy ezt játszhassa el…
A film technikai megvalósulására, megvalósíthatóságára rátérve a moderátor a két, a film elkészültében óriási szerepet vállaló háttéremberhez fordult. Trapp Dániel és Szabados Gergely – már amennyire ez a nagyrész laikus nézők esetében lehetséges – igyekezett beavatni bennünket abba, hogy például hogyan történik a robotok – vagy ahogyan a stáb nevezi őket, a „robik” – számítógépes megrajzolása, vagy hogy mennyi időt vesz igénybe egy-egy, a film jövőbeli idősíkjába, 2063-ba vezető jelenet számítógépes összerakása.
Ám még mielőtt a beszélgetés túlságosan elment volna olyasfajta technológiai innovációk megtárgyalásának irányába, amit nézőként bár csodálunk, de talán kevéssé értünk, Szénási Miklós kinyitotta a közönség felé a beszélgetést.
Ahonnan a legjobb és legfontosabb kérdés arra vonatkozott, hogy a filmben szereplő Merdocorp vállalat ténykedése kapcsán, a klónozással és egyéb mesterséges beavatkozással kapcsolatban milyen kutatásokat végeztek az alkotók?
A rendező elmondta, hogy számos dolognak utánanéztek, és mint említette, őt magát is meglepte, hogy amikor 2012-ben elkezdte írni a forgatókönyvet, és azon dolgozott, hogy milyen, a jövőben valószínűleg várható, az emberi életbe beavatkozó tudományos innovációt tegyen a történetbe, rá egy évre szembesült egy cikkel.
Egy olyan tudományos eredmény közlésével, amely arról szólt, hogy egereken bizony már tesztelik az emlékek beültetését az agyukba. S innen már csak egy ugrás az érzelmek beültetése is, ami a filmje szerves részét képezi…
Ha kíváncsiak rá, hogy hogyan, és lemaradtak a film debreceni premier előtti vetítéséről, március 2-ától bármely hazai moziban bepótolhatják azt.
Gyürky Katalin
Hozzászólások