Elhunyt Jenei Károly, a debreceni kerékpársport kiemelkedő alakja – tudatta honlapján a dksi. Az egyesület emlékező sorait változtatás nélkül közöljük.
"Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Sporttársunk és Barátunk Jenei Károly, a debreceni kerékpársport kiemelkedő alakja, életének 55. évében, hosszú, évek óta tartó, s kitartással viselt betegsége következtében 2016. július 31-én vasárnap délben végleg eltávozott közülünk.
Néhány momentum erejéig idézzük fel rendkívüli sikereit! Volt versenyzőtársa, Korhán László így emlékszik vissza az egykori sokszoros bajnokra:
“1961-ben született. Igen hamar, 14 éves korában elkezdett kerékpározni, unokatestvére László Sándor ihletésére. Az első évben rögtön kiderült rendkívüli tehetsége. Több bajnokságot nyert már úttörő korcsoportban. A legemlékezetesebb az időfutam győzelme ebből az időszakból.
A folytatás következett serdülőként jó néhány bajnoki arannyal: időfutam, rövidtávú, pálya OB, országúti csapat. Ekkor már ifi válogatott kerettag volt. Ifjúsági korcsoportban a hazai bajnokságok mellett belekóstolt a nemzetközi versenyekbe is: Dusika-Jugendtour, Kis Békeverseny, Neugersdorf, Felső-ausztriai több napos nemzetközi verseny, …stb.
1979-ben meghatározó tagja volt az IBV-csapatnak. Az országúti egyéni versenyben 5.helyen végzett. Bombaformáját kihasználva csapatvezetői meghívták a pálya keretbe is. Pontversenyen 2. hellyel szolgálta meg a bizalmat!
Pályafutása során kb. 30-32 bajnoki címet szerzett egyéniben, 10-14-et pedig csapatban. Rendkívüli tehetsége folytán már 19 éves korában komolyan számoltak vele a moszkvai Olimpiai Játékok keretében.
1981-ben tagja volt a Prágai Világbajnokságon szereplő csapatnak. Az egyéni mezőnyversenyben a táv első felében szökésben is volt.
1982-ben nyerte nevelő egyesülete a DMVSC színeiben két felnőtt bajnokságát (Pálya pontverseny, Kritérium).
1983-ban eligazolt a Csepel-hez, ahol a következő években eredményeivel megkoronázta egészen kivételes pályafutását.
Páros OB bajnoki cím Szűcs Gáborral, pontverseny győzelem 1984-ben és sok-sok győzelem a Csepel csapatával. Mind pályán, mind országúton. Ebben az évben ismét meghatározó tagja volt a los angeles-i Olimpiára készülő országúti keretnek; részvételük az ismert okok miatt meghiúsult.
Jellemző a kivételes képességeire, hogy országúti versenyző létére meghívást kapott a magyar 4000 m-es pálya válogatottba is az Arany Mokka GP-n.
Szerepelt Békeversenyen, Osztrák Körversenyen, Bolgár Körversenyen, Szlovák Körversenyen, NDK Körversenyen, Kubai Körversenyen, s olaszországi egy- és többnaposokon számtalan alkalommal, a Magyar Válogatott standard tagjaként.
Minden versenyen tisztességesen helytállt, biztos befejező ember volt, olyan, akire esetleg rendkívüli gyorsasága miatt a végbefutókon is lehetett számolni.
Kerékpáros pályafutása alatt méltán vívta ki sporttársai és ellenfelei szimpátiáját. Az akkori magyar mezőny egyik kedvelt figurája volt, ezt elsősorban rendkívüli humorérzékével, s közvetlenségével vívta ki.
Egykori versenyzőtársai, a DVSC, majd később DMVSC szakemberei, a CSEPEL S.C. gárdája, a hetvenes évek magyar országúti mezőnye el nem múló szeretettel emlékszik Rá.
Búcsúzzunk hát Tőle, s tartsuk meg emlékét szívünkben!“
Hozzászólások