A koronavírus miatt egy évvel csúszott a premier.
A járvány miatti halasztás után, októberben végre a mozinézők is láthatják Török Zoltán filmjét, a Vadlovak-Hortobágyi mese című alkotást. Az első premier előtti vetítés július végén volt Budapesten, az eseményen telt ház volt kíváncsi a ménes életére.
A film a Hortobágyon található pentezugi vadló rezervátum ázsiai vadlovainak rejtelmes életét kíséri végig.
Öt éve(!) 2016-ban írtam meg a forgatókönyvet az akkori Filmalap fejlesztőinek és a német koproducerek segítségével. Aztán egy évvel később kezdtünk el forgatni a Przsevalszkij-lovakkal és ez a fantasztikus kaland velük és a körülöttük élő többi állattal 2020-ig tartott. Persze közben vágtuk a forgatott anyagot – majdnem egy évig! Aztán a járvány miatt többször is halasztani kellett a bemutatót… Sokan kérdezték tőlem, hogy miért nem raktuk fel a netre vagy adtuk oda valamelyik tévének a filmet. Nos, a kezdetektől fogva úgy gondoltam, hogy a hortobágyi puszta monumentalitása nagy vásznon érvényesül a legjobban, nem egy okostelefon, laptop, vagy akár egy nagyobb tévé képernyőjén sem. Szeretném, hogy amikor beültök a moziba, ti is érezzétek a végtelen síkságot, a hatalmas égboltot, hallanátok a vadlovak patáinak dübörgését és az elképesztően gazdag pusztai állatvilág hangját. Mi mindent megtettünk, hogy ezt az élményt át tudjuk adni…
fogalmaz a film hivatalos közösségi oldalán a rendező, Török Zoltán.
A filmet október 21-től tűzik műsorra a hazai mozik. Az alkotásra a szakma nemzetközi szereplői is felfigyeltek, hiszen a Hollandiában évente megrendezett Wildlife Film Festival Rotterdam – WFFR a döntős filmek közé válogatta a hortobágyi mesét, míg az amerikai Animal Behavior Society filmes versenyének első díját meg is nyerte.
Magyarországon él, félvad körülmények között, a világ legnagyobb vadló-állománya: a Hortobágyi Nemzeti Park látogatóktól elzárt pentezugi bioszféra-rezervátum területe ad otthont körülbelül 300 védett Przewalski-lónak, amelyekből az egész világon csupán 2000 példány él.
A Pentezugban élő vadlovakat nem csupán Török Zoltán kamerái kísérték figyelemmel. Korábban már portálunk is beszámolt róla, hogy a Debreceni Egyetem kutatói a mesterséges intelligencia segítségével igyekeznek minél többet megtudni a lovak életéről, viselkedéséről, ezáltal is elősegítve a hazánkban zajló tenyésztési program sikerét.
Kapcsolódó cikkünk:
Hozzászólások