Drónokkal vizsgálják a patások életmódját.
Mesterséges intelligencia segíthet megmenteni egy veszélyeztetett fajt a Hortobágyon– írja az unideb.hu. A barlangrajzokról is ismert Przewalski-lovak Hortobágy Nemzeti Park területén élő egyedeinek életmódját drónokkal vizsgálják a Debreceni Egyetem kutatói, az adatokat pedig a Microsoft Azure programjával dolgozzák fel.
Magyarországon él, félvad körülmények között, a világ legnagyobb vadló-állománya: a Hortobágyi Nemzeti Park látogatóktól elzárt pentezugi bioszféra-rezervátum területe ad otthont körülbelül 300 védett Przewalski-lónak, amelyekből az egész világon csupán 2000 példány él.
Ezek az őskori barlangrajzokon is gyakran ábrázolt vadlovak évszázadokkal ezelőtt főként Ázsiában, a mai Kína, Kazahsztán és Mongólia területén éltek nagy populációban, azonban a nomád törzsek irtani kezdték a fajt, így
az utolsó vadon élő példányukat 1968-ban látták Ázsiában.
Eredeti élőhelyére hazánkból telepítik vissza a vadlovakat, hiszen a magyarországi tenyésztési program kifejezetten sikeresnek bizonyult.
1997-2001 között mindössze 22 alapító egyed érkezett Hortobágyra, ma pedig már megközelítőleg 30 kisebb-nagyobb háremcsoportot tartanak számon, amelyek lassan kinövik a 3000 hektáros rezervátumot. A sikerben ma már komoly szerepet játszik a mesterséges intelligencia alapú felhőtechnológia is, amelyet a Microsoft bocsátott a természetvédők és a kutatók rendelkezésére. A Hortobágyi Nemzeti Park, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék, valamint a Microsoft három éve, 2018-ban fogott össze a vadlovak megmentéséért.
derül ki az egyetemi portál cikkéből.
A Debreceni Egyetemen jött létre ugyanis a hazai Mesterséges Intelligencia Tudásközpontok egyike, ahol a legújabb technológiai tudás és a megfelelő szoftveres háttér összpontosul annak érdekében, hogy a diákok és szakmai mentoraik egyedülálló kutatásokat valósíthassanak meg. A Mesterséges Intelligencia Tudásközpontok hozzájárulnak ahhoz is, hogy a digitalizáció szervesen beépüljön a hazai felsőoktatásba.
A vadlovak viselkedésökológiai kutatásához a dróntechnológia volt a legalkalmasabb, hiszen anélkül sikerült nagy területet áttekinteni, hogy az emberek zavarták volna jelenlétükkel az állatokat. A ménesekről így készült nagy felbontású, jól nagyítható és lassítható drónvideókat a Microsoft által biztosított mesterséges intelligencia alkalmazásával dolgozzák fel, amely képes elkülöníteni a lovakat a területen szintén jelen lévő szarvasmarháktól és őstulkoktól. Ma már azon dolgoznak a szoftverfejlesztők, hogy az egymáshoz nagyon hasonlító lovakat is képesek legyenek azonosítani.
Ez a projekt nemcsak azért fontos, mert segít egy veszélyeztetett faj megmentésében, hanem azért is, mert ezen keresztül meg tudjuk mutatni, hogy Magyarországon össze lehet hozni a természetvédők közösségét a mesterséges intelligencia használók és fejlesztők közösségével. Kettőjük együttműködésével pedig egy teljesen új dolgot lehet létrehozni, ami még tovább segíti a természetvédelmet. Az így megszerzett tapasztalatok, kutatási eredmények birtokában a debreceni szakemberek tanácsokat tudnak adni azoknak a kollégáiknak is, akik más területeken igyekeznek meghonosítani a Przewalski-lovakat. Mi több, a tervek szerint a Microsoft technológiával megtámogatott rendszert Mongóliában, az egy millió hektárt is meghaladó területeken is alkalmazni fogják.
hangsúlyozta Barta Zoltán egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék vezetője.
MI Tudásközpontok jelenleg a Debreceni Egyetem mellett további hét egyetemen működnek, ahol a legkülönfélébb tudományos projektek valósulnak meg a legújabb technológia támogatásával.
Nagyon sok időt tudunk megspórolni a mesterséges intelligencia alkalmazásával és sokkal hatékonyabban tudjuk a munkánkat elvégezni. A természetvédők azért szeretik nagyon ezt a rendszert, mert egy olyan faj visszatelepítéséhez járul hozzá, amely egyszer már kipusztult, és most emberi segítséggel kerülhet vissza az ősi élőhelyére.
mondta el Kerekes Viola, a Hortobágyi Nemzeti Park projekt koordinátora.
Hozzászólások