Nemes László Moulin című filmje Franciaországban és a Benelux-országokban is a nézettségi lista élén nyitott, emellett elnyerte aa közönség kedvence címet. A Moulin a francia kritikusok elismerését is kivívta, akik kiemelték Nemes László rendezésének rendkívüli erejét, a film különleges képi és hangi világát, feszült atmoszféráját, valamint a két főszereplő alakítását.
A francia történelmi drámát október 28-án mutatták be a francia mozikban. A film az elővetítésekkel együtt a nyitónapon 86.135 nézőt vonzott, az első héten 349.000-en váltottak rá jegyet. A Moulin az új bemutatók között a nézettségi lista élén nyitott, és a Benelux-országokban is az első helyen debütált. Az Écran Total francia filmes szaklap a nézői visszajelzések alapján a közönség kedvence címmel ismerte el az alkotást.
A francia kritikusok szerint a Moulin jóval több egy hagyományos történelmi életrajzi filmnél: Nemes László Jean Moulin alakján keresztül a belső ellenállás, a félelem és az emberi kiszolgáltatottság kérdéseit vizsgálja. A Le Figaro Histoire kritikusa, Geoffroy Caillet szerint Nemes László kemény, megrendítő filmet készített egy ember belső ellenállásáról, aki a megtestesült gonosszal kerül szembe. Pszichológiai kamaradrámaként írja le az alkotást, és a film üzenetét így fogalmazza meg: „amikor minden remény elveszett, az egyetlen lehetséges ellenállás a belső ellenállás.” A Les Echos szerzője, Adrien Gombeaud arra hívja fel a figyelmet, hogy a Moulin nem kínál kész értelmezést és könnyen befogadható hőstörténetet, hanem bevonja, gondolkodásra készteti a nézőt. A Le Figaro kritikusa, Étienne Sorin szintén kiemeli, hogy a rendező elkerüli a hőskultuszt és a mártíromságot: Moulin itt nem egy megközelíthetetlen történelmi figura, hanem félelmekkel és kételyekkel küzdő ember. A Signis kritikája szerint a film megmutatja, mi a valódi bátorság: nem a félelem hiánya, hanem, amikor az ember a félelme ellenére is képes helytállni és ellenállni.
A Moulin különleges erejét a kritikusok a rendezés, a képi világ és a hanghatások egységében látják. A Télérama szerzője, Samuel Douhaire a CinemaScope-formátumot, a félhomályos képeket és a képen kívül hallható kínzások hangjait emeli ki, amelyek szinte fizikailag is érzékelhetővé teszik a bezártságot és a fenyegetettséget. Megítélése szerint Nemes László a Moulin-ben ismét megteremtette azt a rendkívül erős vizuális és hangzásvilágot, amely a Saul fiát is jellemezte. A Les Inrockuptibles kritikusa a film fizikai és lelki szenvedésábrázolását hangsúlyozza, míg a Challenges szerzője, Thierry Chèze szerint a Moulin dermesztő, olykor szinte elviselhetetlen élmény, amely azonban nem válik öncélú erőszakábrázolássá. A TF1 kritikusa kiemeli, hogy már a film legelső perceiben megmutatkozik Nemes László egyedi rendezői kézjegye. A Le Petit Bulletin a rendezést és a hetvenes éveket idéző fényképezést méltatja, amely olyan francia filmklasszikusokat idéz, mint az Árnyékhadsereg vagy a Klein úr.
A kritikák visszatérő témája a két főszereplő Gilles Lellouche és Lars Eidinger alakítása. A Libération szerzője, Luc Chessel Lellouche visszafogott, szinte rejtőzködő játékát méltatja, és így fogalmaz: „De ez egy gyönyörű film.” Szerinte Nemes László rendezésének egyik legfontosabb eleme, ahogyan Lellouche játékát szinte észrevétlenné formálja. A Le Point kritikusa, Jean-Luc Wachthausen szintén Lellouche alakításának erejét hangsúlyozza, különösen azt, ahogyan a színész a testével, a tekintetével és a csendjeivel fejezi ki Moulin belső vívódásait. A Première szerzője, Thierry Chèze szerint a két főszereplő teljesítménye elválaszthatatlan egymástól. A Challenges találó hasonlata szerint Lellouche és Eidinger úgy alkotnak egyetlen egészet, mint egy kétfejű hidra, árnyalatokat és mélységet adnak a történet komor haláltáncának. A Tribune de Lyon kritikusa, Luc Hernandez a filmet egy „gyönyörű humanista kiáltványnak” nevezi, Gilles Lellouche alakítását fenségesnek tartja.
Az Ouest-France szerzője, Philippe Lemoine szerint Nemes László szinte zsigeri módon képes átéreztetni a nézővel Moulin szenvedéstől való félelmét, fájdalmát és magányát. A film a szabadságért és az emberi méltóságért folytatott küzdelem ma is érvényes kérdéseit veti fel.
A Moulin november 12-től az ADS Service forgalmazásában látható a magyar mozikban.
A Nemes László rendezte Moulin forgatókönyvét Olivier Demangel írta, operatőre Erdély Mátyás, vágója Politzer Péter. Zenéjét Laetitia Pansanel-Garric szerezte, látványtervezője Stéphane Rozenbaum, jelmeztervezője Flesch Andrea, sound designere Zányi Tamás. Producere Alain Goldman, executive producer a magyar Pioneer Pictures részéről Kemény Ildikó. A filmet a Pitchipoï Productions és a Pioneer Pictures gyártotta, magyarországi forgalmazója az ADS Service.
Forrás: Kubik Elvira
Hozzászólások