Országosan körülbelül 25 ezer gyerek lehet érintett.
Rohamtempóban közeleg az új tanév, ami sajnos idén sem lesz aggódástól mentes az anafilaxiás gyermeket nevelő családok számára. Ahogy arról korábban már portálunk is beszámolt, januárban egy kisfiú anafilaxiás sokk következtében vesztette életét, miután szülinapot ünnepeltek egy fővárosi általános iskolában. A tragédia után egy egyesület azonnal beállt az ügy mögé, és több területen is változást ért el, hogy az életveszélyes allergiával élő gyerekek köré védőhálót vonjanak az intézményekben.
Nekik köszönhetően TB-támogatottá vált az ilyen esetekben életmentő autoinjektoros toll, az Epipen (erről ITT írtunk részletesen), valamint a legnagyobb hazai közétkeztető, a Hungast Csoport szeptember 1-től kivonja a normál étrendből a leggyakrabban anafilaxiás sokkot okozó allergéneket. Azt is elérte az egyesület, hogy több önkormányzat is elérhetővé tegye az általa fenntartott intézményekben az adrenalin injekciót.
Nagyon fontos lépés lett volna az érintett gyerekek biztonságos tanévkezdését illetően, ha születik szeptember 1-re egy központi szabályozás, amely egységes keretek közé szorítja az iskolai/óvodai tortázásokat, a szülők által bevihető termékeket. Ez azonban nem történt meg. Az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye szerint,
Szabályozás nélkül indul a tanév az anafilaxiás allergiások számára. A szülőkön és az egyes intézmények hozzáállásán múlik, hogyan tudják biztosítani a súlyos, életveszélyes allergiával élők intézményi létét és biztonságát. Országosan 25 ezer gyerek lehet érintett.
Mint írják, a nyugati országok gyakorlataihoz képest nagy az elmaradás a területen hazánkban, holott égető szükség lenne egy intézményi reformra.
A még nem diagnosztizált esetek mintegy 20%-ánál az első anafilaxiás roham közoktatási intézményekben történik, amelyek, ha nincsenek felkészülve, akkor a januárihoz hasonló tragédia következhet be. Az anafilaxiás roham ugyanis perceken belül juttathatja életveszélyes állapotba az érintettet.
A hazai adatokat tekintve, dr. Papp Gábor gyermektüdőgyógyász, az Allergia Képzett Iskola (AKI Program) alapítójának kutatása ad támpontot. A felmérése
100 ezer fős populációt fed le, amelynek eredménye, hogy hazánkban az ételallergia gyakorisága a 3-18 éves korosztályban 2,58%.
A legyakoribb ételallergén a tehéntej, tojás majd összesítve az olajos magvak, diófélék. Ha az adatokat az 1 440 000 intézménybe járó gyermekre vetítjük le, akkor
ez 37-38 000 ételallergiás gyermeket jelent hazánkban, melynek 65-70%-a magas anaphylaxia rizikójú. Tehát 22-25 ezer gyermekről van szó, azaz minden második osztályba jár legalább egy ételallergiás gyermek.
Az elmúlt hónapok pozitív eredményei után a szakmai szervezetek azt remélték, hogy szeptember 1-én már egy intézményi protokoll égisze alatt léphetnek be a menzákra, az iskolai büfékbe, vagy az osztálytermekbe a gyerekek.
Ez egyelőre várat magára. Így sajnos a szülők felkészültségén, érdekérvényesítő képességén és az intézmények hozzáállásán múlik továbbra is minden. A MAKIT (Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság), egyesületünk közreműködésével kidolgozta azt az intézményi protokollt, amelynek bevezetése a nevelési-és oktatási intézmények számára egyértelmű leírást tartalmazza, hogy mit kell tenni, ha anafilaxiás allergiás gyermek iratkozik be az intézménybe, továbbá, milyen általános felkészültséget kell biztosítani, ha egy korábban nem diagnosztizált esetnél lép fel súlyos, életveszélyes allergiás roham. Ezt a protokollt a szakmai szervezet elküldte a Belügyminisztériumba, ahol információnk szerint dolgoznak a terület szabályozásán, de ez úgy tűnik nem történik meg szeptember 1 előtt.
mondta el Janklovics Natasa, az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesületének szóvivője.
A tét óriási, hiszen a gyermek élete múlhat azon, hogy allergénminimalizált környezetben legyen, ha mégis diétahiba történik, akkor a vele lévő pedagógus felismerje a tüneteket és azonnal életmentő ellátásban részesíthesse.
Ide kapcsolódik. Olvasta már?
Mit tehetnek addig is az érinttet szülők és intézmények?
A szóvivő szerint partizán akciókra lesz szükség idén is a szülők részéről (bár a széleskörű ismeretanyag rendelkezésre állásának köszönhetően, már nem eszköztelenül vívott csata lesz ez), azaz
maguknak kell kialakítaniuk az egészséges és biztonságos környezetet, amelyhez már a MAKIT és a civil szervezeti munkának köszönhetően számos támpontjuk van. A kidolgozott intézményi protokollt egyénileg tudják megvalósítani, dr. Papp Gábor AKI (Allergia Képzett Iskola) ingyenes, online oktató programját végezhetik el a pedagógusok, a közétkeztetőkkel való egyeztetéshez pedig a Közétkeztetők Szövetségének állásfoglalása nyújt támpontot, amelyet a HunGast Csoport, a legnagyobb hazai közétkeztető már be is vezetett. Párbeszédre és együttműködésre van szükség, amíg a szabályozás megérkezik, és ehhez a MAKIT és az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület ajánlását javasoljuk alapul venni.
Hozzászólások