Jane Austen tönkretette az életemet…

Aki ismeri Jane Austen könyveit tudja, hogy ha megfelelő életszakaszunkban olvassuk, bizony egykönnyen a rabjává válhatunk.  Én így jártam. Még azelőtt beleszerettem Mr. Darcyba, mielőtt Colin Firth vizes fehér ingben kilovagolt a tóból. A Büszkeség és balítélet volt az első regényem tőle. Amikor olvastam még nem volt Google, hogy csak úgy rákeressek az írónőre, hogy ki is volt ő valójában. Szépen besétáltam a könyvtárba és nyomoztam, hogy minél többet megtudjak róla. Akkor szembesültem vele, hogy ez a nő 201 évvel előttem született és az akkori kor számára eretnek gondolatokat fogalmazott meg, olyanokat, amiket akkoriban talán senki nem mert kimondani. Például, hogy a házassághoz szerelem kell. Ma már elképzelhetetlen, hogy e nélkül menjünk férjhez, de 1800-as években ez nem volt divat. Azóta érdekel, miért is nem ment férjhez ez a korszellemet messze meghaladó gondolkodású hölgy, aki intelligenciájával lenyűgözte a környezetét, és kitűnt a többi jól nevelt, tisztességes, visszafogott eladósorban lévő lány közül. Talán épp az imént felsoroltak miatt maradt egyedül. Megérzésem szerint egyetlen férfi sem érhetett fel hozzá. Akkoriban körülményes lett volna egy ilyen társat választani, egy gondolkodó nővel élni. A nőknek más szerep jutott. Innen visszatekintve a magánéletére és a műveire azt gondolom, az összes regénye azért állja ki az idő próbáját, mert olyan nyers erő és magabiztosság áramlik belőle, amit mi mai nők is megirigyelhetünk. A maga naivnak tűnő egyszerűségével lemezteleníti számunkra azt mi fontos, és mi nem. Úgy elemzi a karakterei jellemvonásait, hogy bármelyik pszichológus, coach vagy HR vezető fejet hajthat előtte. Épphogy pro és kontra listát nem készít. A kritikai realizmus egyik úttörőjeként szokták emlegetni. Minden írására jellemző, hogy olyan hősnőket ábrázol, akik intelligensek, határozottak, erősek, és az életük eseményei kapcsán jól érzékelhető a jellemfejlődésük. Messze túlmutat ez a bugyuta romantikán.

Legismertebb regényei és egy-egy gondolat hozzá:

Értelem és érzelem, 1811
Az egyik kedvencem. Ahogyan görbe tükröt tart a körülötte élők számára, az páratlan. Azt, hogy bizonyos középszerű emberek ostoba viselkedését humorral fűszerezve mutatja meg egyszerűen zseniális. A Dashwood lányok sorsa annyi izgalmas történéssel van kikövezve, hogy csak úgy pörögnek a lapok olvasás közben. Brandon ezredes meg vetekszik Mr. Darcyval a szívemben.  

Büszkeség és balítélet, 1813
Megannyi filmfeldolgozás ellenére maga a regény jóval többet ad minden képkockánál. Aki bármelyiket is megnézte, (A Büszkeség és balítélet meg a zombik című „nemtudommicsoda” nem ér) és szerette, vegye a bátorságot, ne legyen botor és kezdje el olvasni!

A mansfieldi kastély, 1814
Ebben a történetben nem a férfi főhős a legkiemelkedőbb alak, hanem Fanny Price. Megszerettem ezt a lányt. De, hogy Norrisné fejére senki nem borította rá a teát az érthetetlen számomra. Most már értem miért nevezte el J.K Rowling a macskát Norrisnéről. Tessék kérem utánajárni!

Emma, 1815
„…ha a nő nem bizonyos benne, igent mondjon-e egy férfinek, feltétlenül utasítsa vissza. Ha habozik igent mondani, mondjon bátran nemet. A házasság nem olyan állapot, amibe csak úgy kétes érzelmekkel, fél szívvel be lehet lépni.” – a regényből kiragadva ezt a gondolatot csak úgy itt hagyom…

Meggyőző érvek, 1818
Ez bizony erről szól: érvek-ellenérvek.  Anne Elliot huszonhét éves vénlány, akit a családja és barátai lebeszéltek arról, hogy az akkor még vagyontalan Wentworth kapitány felesége legyen. Ám a sors úgy intézte, hogy nyolc év után találkoznak és a  kapitány azóta fényes pályát futott be, meggazdagodott, és feleséget keres. Egyet biztosan tud: a leendő ara nem lehet Anne Elliot. Innen szép nyerni! Talán ez a legérettebb gondolatokat megfogalmazó Austen regény.

A klastrom titka, 1818 (a regényt 1803-ban fejezte be, de csak 1818-ban adták ki
Ezt akkor javaslom elolvasni, amikor már ismerjük a többi regényt és Jane-t már a barátnőnknek tekintjük. Ugyanis ez a könyv egy öniróniával fűszerezett szatirikus olvasmány. Itt Austen még azt is megengedi magának, hogy „kiszól” az olvasónak, és milyen jól teszi. Ez a mű is, mint az előző csak halála után jelent meg. Hiába rangsorolják a kutatók a lista végére, ebben olyan hangot is hallunk, ami a többiből hiányzik. Ez méltán nevezhető írói nagyságnak.
 

Az, hogy ezt a hat Austen művet 1938 óta 33 alkalommal dolgozták fel TV-film, sorozat vagy mozifilm formájában (a zombis baromságot nem számoltam bele) számomra azt jelenti, hogy sokan vagyunk, akik megértették ezt a zseniális koponyát, a nőt, a vénlányt, a hőst, a szerető testvért. A feldolgozásokban olyan világhírű színészek vállaltak szerepet mint Emma Thompson, Gwyneth Paltrow, Kate Winslet, Colin Firth, Hugh Grant vagy Ewan McGregor.Készült egy film: Jane Austen magánélete címmel 2007-ben ahol az írónőt Anne Hathaway alakította, megjegyzem messze felülmúlva önmagát. Aki még nem látta volna, javaslom megtekinteni. Számtalan kutatási anyag áll rendelkezésre, amiből információmorzsák alapján tudósok pontosan összeállították Jane életének szakaszait, mégis vannak időszakok, melyek mély homályba merültek. Jane 42 évesen Addison-kórban halt meg, mely idő iszonyú rövidnek tűnik. Az írásai viszont évszázadokon át tartalmas olvasmányok nők milliói számára.  Nehéz konklúziót levonni egy élet munkájáról ilyen rövid betekintés után, de a személyes álláspontomat nem titkolom. Talán nem vagyok egyedül, ha az mondom: Jane Austen nem elrontotta, ahogy az említett címben olvasható, hanem túlzás nélkül állíthatom: megváltoztatta az életemet…

 
Olvass velem, és ismerd meg mi van nálam a Könyvespolc.On!

 

1 of 2

- +