Szex a filmben? Lassan pont olyan természetes alkotóelem, mint a dialógusok. Viszont a jó, és tabudöntő dialógusok a szexről bizony ritkák, akár az a bizonyos fehér holló. Ha pedig az ötven fölöttiek nemi életéről, az őket érintő és gúzsba kötő problémákról kell beszélni, még szűkebben nyílik az olló. A Minden jót, Leo Grande viszont hemzseg a jó, életszagú párbeszédektől. Igen, mind a szexről szól, és kicsit mégsem. Kritika.
Nancy Stokes egy 60-as éveiben járó nyugdíjas hit- és erkölcstan tanár, aki pár éve megözvegyült. Leélt egy életet a férje mellett kielégítő szex nélkül, így felbérel egy szexmunkást, hogy – az általa írt listán végighaladva- gyorsan bepótolja azt, amiből kimaradt az elmúlt évtizedekben. A történet azonban ennél sokkal bonyolultabb, akárcsak a szexualitás.

A film szinte teljes egésze egyetlen helyszínre korlátozódik: a hotelszobára, ahol Nancy és alkalmi partnere, Leo Grande liaisonjaikat töltik. Emma Thompson gazdag színészi eszköztára önmagában is képes megtölteni egy szobát- gondoltam én a film elején- de arra azért nem számítottam, hogy
ezen a pár négyzetméteren ennyi erő, dráma, vallomás és öröm fér majd el, kitöltve a játékidő mind a 97 percét.
A kémia Emma Thompson és Daryl McCormack (Egy nagyon angolos botrány, Birmingham bandája) között tökéletes. A még mindig csinos és elegáns Thompson és a szobortestű, világító zöld szemű McCorcmack olyan párost alkot, hogy az első dialógustól kezdve vérvörös arccal feszeng picit a néző, mert azt érzi, hogy itt bizony ízzik a levegő és durván kukkol. Ez a kényelmetlen érzés azonban hamar elszáll, hiszen könnyedén tudunk azonosulni Nancy orális szex előtti kétségeivel, amikből lássuk be, akad bőven a filmben.
Mit szól a partner? Kívánatosnak talál? És ha nem? Akkor színlel? Lelankad? Undorodik?

Szinte mindenkinek megfordult már a fejében ezen kételyek valamelyike az aktus előtt, itt viszont a film minden szorongató érzést kimondat, tálcán kínál, hogy a színészek közösen rágják meg, ezáltal adva némi feloldozáshoz szükséges megoldókulcsot is a nézőnek.
Négy találkába kapunk bepillantást, ezek alatt – !!!spolier!!!- a merev hitoktatóból előbújik a szexualitását egyre jobban megismerő és elfogadó nő. Közben persze a karakterek mélységének ábrázolása sem marad el, de épp csak annyira, hogy megértsük a motivációját egy-egy érintésnek, vagy nyomasztó kételynek.
A film dinamikája az egyhelyszínes történések, és a két szereplőre szorítkozó jelenetek ellenére is tökéletes. Sophie Hyde rendező ügyesen feszíti a látottakat a találkozók csúcspontjáig, így a néző azt se tudja, hogy mit vár jobban:
azt, hogy Nancy még többet meséljen a házasságáról és a férjével meg(nem)élt hálószobatitkaikról, vagy végre kipipáljanak egy következő gyakorlatot a listáról.

Bár úgy tűnik a film első felében, hogy a fókuszban elsősorban a nő áll, Leo Grande motivációjáról és hátteréről is kapunk jócskán információkat. Sőt: általa a rendező moralizálni kezd, hogy vajon érdemes lenne-e legitimizálni, az elfogadott szakmák közé felemelni a szexuális szolgáltatást nyújtó foglalkozásokat? Arról is elmélkedik rajta keresztül, hogy ezt a hivatást, vajon minden esetben súlyosan terhelt múltú emberek választják, vagy valaki
tényleg szeretheti, sőt életcéljának tűzheti ki azt, hogy pénzért másoknak örömet okozzon?
A Minden jót, Leo Grande sok esetben megmosolyogtat valósághű esendőségével, míg a másik pillanatban azért a popcornt majszolva legördül egy-egy könnycsepp a gyönyör nélküli évtizedek okozta fájdalommal szolidaritást vállaló néző arcán. A film tökéletesen ábrázolja, hogy milyen elvárások, szemérmességgel elfedett információhiány és bátortalanság jellemezheti két ember kapcsolatát akár egy életen át, és milyen szárnyakat adhat, ha minden gátlás felszabadul és képes valaki teret engedni a vágyainak.
Az 50-es, 60-as korosztályt érintő párkapcsolati és szexuális problémákról így, ilyen empátiával és nyíltsággal talán még senki sem készített filmet, ahogyan a szexmunkások életének ilyen apektusával se nagyon találkoztunk még. Ami biztos, hogy ez az alkotás bebizonyította fiatalnak, és idősnek, férfinak és nőnek, hogy










Hozzászólások