Egyetlen zseniális kép, egyetlen hajdú-bihari település, számtalan HOT-DOG, némi kóla, eszméletlenül kifejező tekintetek, kifejezhetetlen mennyiségű érzelem az arcokon.
Május 1-jén kapta szerkesztőségünk azt a fotót, ami számtalan gondolatot ébresztett bennem. Szándékosan nem írom ide, hogy kitől kaptuk, mert ez teljesen mellékes. Ha megírnám, még jobban elkezdődne a gyűlölködés, a szájkarate. Ezt nem akarom.
Azt szeretném, ha Ön, Kedves Olvasó, velem együtt próbálna olvasni a szemekből, arcokból. Merthogy ez a kép kiabál: vágyakozásról, elérhető elérhetetlenről, munkáról, semmittevésről, dühről, csalódottságról, tenni akarásról, kiábrándultságról, korról, kortalanságról, ürességről, rögvalóságról.
Eszembe jut egy 20-22 évvel ezelőtti falusi karácsony, ahol Nutellás kenyeret kínáltak így. Szinte alig változott valami…
SKB
Hozzászólások