A Fesztiválország egy dokumentumfilm arról, hogy a rendszerváltástól napjainkig hogyan jöttek létre fesztiválok Magyarországon. A világpremier szeptember 11-én 18 órakor volt a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon, amelyet közönségtalálkozó követett.
Egy fesztiválokról szóló dokumentumfilmet stilszerű egy filmekről szóló fesztiválon megtekinteni, erre a CineFest lehetőséget is adott. Hajlamosak vagyunk elfeledni, hogy dokumentumfilmek is léteznek. Sőt, a CineDocs kategóriában díjat is nyerhetnek.
Sok fiatal életcélja lett, hogy minél több fesztiválra elmenjen, mert ezek egy ideális világot jelentenek számukra néhány napra, ahol kiléphetnek a hétköznapok mókuskerekéből. Egy világ, amelyet sokan ismernek, de eddig kevesen láthattak mögé. Sziget, VOLT, Művészetek Völgye – ikonikus fesztiválok, amelyek évtizedek óta határozzák meg a nyári élményeinket. Honnan indultak és hova tartanak? Mi hajtja őket: a szenvedély vagy az üzlet? Mit jelentenek az egymást követő generációk számára?
A film kilenc fejezetre van osztva a 94 perces film. Nagyon sok vágás van benne, és ezért dokumentumfilmhez képest látványos lett, és mivel főleg zenei fesztiválokról szól, így a zeneileg is elég széles spektrumot lefed. Nem mellesleg szórakoztató. Már ezekért is érdemes moziban megnézni.
A film a három legnagyobb és legrégibb fesztiválra koncentrál a leginkább. Mindháromnak megszólítja az alapítóit és a szervezőit. A Szigetet Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi alapította Budapesten 1993-ban még Diáksziget néven. Nem véletlen az időpont, a rendszerváltáskor megszűntek az addig megszokott nyári táborok, és ennek pótlására jött az ötlet, amire már első alkalommal hatalmas igény mutatkozott. Ez még akkor az országban új volt, nem volt elődje, nem tudták a szervezők se, hogyan kell csinálni és hogy milyen lesz. A VOLT-ot Sopronban Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert alapította, szintén 1993-ban. A Művészetek Völgyét a 300-400 fős Kapolcson Márta István hívta életre 1989-ben.
A szervezőkön túl sok fellépőt is meginterjúvoltak, a Halott Pénz, a Quimby, Beton.Hofi és Soma Mamagésa is többször megszólal, de megjelennek műsorvezetők is, például Ördög Nóra, illetve a legjobb Sziget reklámok szereplője, Janklovics Péter humorista.
A szervezők és a fellépők mellett a megszólított fesztiválozók sem teljesen átlagos emberek, hanem olyan személyek, akik valamilyen módon kitűnnek a tömegből. Kiderül, hogy mi jut eszükbe róla és mit szeretnek benne.
Megismerjük a fesztiválok történetét egyrészt a szervezők által elmesélve, másrészt archív anyagok, VHS-felvételek és reklámok illusztrálásával. Többek között arról is szó esik, hogy egy időben be akarták tiltani a Szigetet. Aztán következnek legendák, például hogyan próbáltak az emberek ingyen bejutni a fesztiválok területére. Ugyanakkor kiderül azok számára, akiknek eddig nem volt teljesen világos, a fesztivál az üzleti vállalkozás, és mint ilyennek pénzt is kell termelnie, hogy el tudjanak hívni fellépőket, akár világsztárokat is. Aztán sok kisebb fesztivál is megjelenik. Mindegyik nem fért bele, ezért inkább a típusokra hoztak példákat a szerzők. Végül egy térképen szemléltetve meglátjuk, hogy miért nevezik hazánkat fesztiválországnak.
Ami hiányérzet marad az inkább az, hogy nincs eléggé kifejtve, hogy mi az a fesztivál. Elhangzik ugyan, hogy az ünnepség szóból ered, de ennél mehettek volna mélyebbre, főleg, hogy a magyar szakirodalom a témában elég szűk.
A közönségtalálkozón Csizmadia Attila elmondta, hogy az ötlet onnan jött, hogy olyan témákat keres, amelyeken keresztül be tudja mutatni a kultúra mögött dolgozókat. Csizmadia Attila Topolánszky Tamás Yvan társrendezővel közösen, a JUNO11 Pictures gyártásában készített dokumentumfilmje bemutatja a szinte hungarikumnak számító magyar fesztiválok mögött húzódó emberi történeteket, és elénk tárja, hogyan épülhetett általuk a porból szabadság.
A mozibemutató dátuma: 2025. szeptember 18. A film csak 16 éven felülieknek ajánlott néhány csúnya szó és érzékeny témák miatt.
Hozzászólások