Koraszülött kisbabák: Debrecenben segítenek

– Hazánkban az újszülöttek 9 százaléka születik a vártnál korábban. Orvosi értelemben a 37. hét előtt világra jött gyermeket tekintjük koraszülöttnek. A 24. hét az élveszületés határa, akkortól beszélünk szülésről, előtte pedig vetélésről – szögezi le Kovács Tamás, a Debreceni Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika koraszülött intenzív osztályának vezetője. Hangsúlyozza: a koraszülött gyermek általában nem beteg, a terhességi kornak megfelelően egészséges, csak éretlen, ezért az életfunkciók támogatására van szüksége, hogy a méhen kívül is fejlődni tudjon. Különösen veszélyeztetettek az 1500 gramm alatti kisbabák, akik több hetes kórházi kezelést igényelnek, általában a szülés eredetileg kiírt időpontjáig. A koraszülés legkomolyabb szövődményei a szemet, tüdőt, agyat és beleket érintik, ám ezek súlyos formái ritkán fordulnak elő. 

Míg ezelőtt húsz évvel egy ezer grammal született kisbaba életben tartása is kétséges volt, addig ma már a 800-1000 gramm súlyú újszülötteknél ez a kérdés fel sem merül, és  80 százalékuknál biztosítható a kifogástalan életminőség. A neonatológus jelenleg a 400-500 grammos koraszülöttek életben tartását látja a legnagyobb kihívásnak, ám hozzáteszi, hogy erre is reális esély van, amit nem csak a szorosan vett szakmai fejlődés, hanem az elmúlt évtized egészségügyi technológiai fejlesztései tettek lehetővé. A precíz, pontos gépek segítségével már nem jelent problémát, hogy a legkisebb koraszülött gyermekeknek egy légvételkor például mindössze 2 milliliter levegőre van szüksége, míg egy felnőttnek fél literre – említette példaként a doktor. A folyamatosan és rohamléptekben fejlődő koraszülött-ellátás nem csak a túlélési mutatókra, hanem a babák életminőségére is jelentős hatással van.

A szakember arra is kitér, hogy a koraszülés leggyakoribb oka valamilyen anyai fertőzés, de a méhet érintő fejlődési rendellenességek, az anya rossz életkörülményei, hiányos táplálkozása is növeli az előfordulást. Hazánkban döntően a koraszülés áll a csecsemőhalálozás hátterében, és mivel a csecsemőhalálozás egy adott ország fejlettségének mutatója, ezért ennek csökkentése össztársadalmi feladat.

– A koraszülöttek ellátásában jelentős szemléletváltás is bekövetkezett az elmúlt időszakban. A hagyományos kezelés mellett egyre inkább a családközpontú ellátás került középpontba, mely a pszichés tényezőkre is kiemelt figyelmet fordít. Ennek jegyében az édesanyák a kórházi kezelés teljes időtartama alatt együtt lehetnek a koraszülött babával, és amint lehetséges, alkalmat teremtünk a bőr-bőr kontaktusra is. Nagy hangsúlyt fektetünk a születést követően azonnal megkezdett anyatejes táplálásra – akár extrém kissúlyú koraszülöttek esetében is –, és amint a gyermek erősödik, támogatjuk a szoptatást – részletezi Kovács Tamás.

A doktor arról is beszélt, hogy a szülés legtöbb esetben egy nagyon pozitív élmény az édesanyának, ám a koraszülés tényét gyakran nehezen dolgozzák fel az anyukák. Ilyenkor indokolatlan önvádat éreznek, szoronganak, ami pedig a gyermek lelki fejlődésére is negatívan hat. A koraszülött intenzív osztályon éppen ezért pszichológus, pszichiáter, gyógytornász bevonásával anyacsoportot is működtetnek.

A Debreceni Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának koraszülött intenzív osztálya Kelet-Közép Európából egyedüliként tagja a mintegy ezer kórház, 61 ezer kis súlyú koraszülött gyermekének adatait tartalmazó Vermont-Oxford hálózatnak. Ez az adtabázis lehetőséget kínál a nemzetközi mutatók összehasonlítására és a minőségfejlesztés, minőségbiztosítás céljait is szolgálja.

A koraszülöttek napja alkalmából a Debreceni Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika koraszülött intenzív osztálya (a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika épületében) nyílt napot szervez november 17-én. Az érdeklődők 12 órától és 17.30-tól nemcsak a koraszülött-ellátásban használt műszereket (lélegeztetőgép, inkubátor, monitorok) ismerhetik meg, hanem a felmerülő kérdéseikre is választ kaphatnak.  (További információ és bejelentkezés a 411-717/54380-as telefonszámon.)

A világnaphoz kapcsolódva civil kezdeményezésre ezen a napon lila fénnyel világítanak ki számos híres épületet, köztük például a Sydney-i Operaházat. Idén először Debrecenben a Nagyerdei Víztorony is a koraszülöttek jelképének számító lila színbe borul – közölte a Sajtóiroda.