Mindenszentek vagy Halottak Napján szokás, hogy az emberek meglátogatják és rendbe teszik elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak.
A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi, a katolikus egyház szertartása szerint a „temetők nagy keresztjénél, a mindenki keresztjénél” elimádkozzák a mindenszentek litániáját, és megáldják az új síremlékeket. Magyarország egyes vidékein régebben harangoztattak is a család halottaiért. Nálunk a sírok virágokkal és koszorúkkal való feldíszítése a 19. század elejétől terjedt el német katolikus hatásra.
KRIZANTÉM , HALOTTAINK VIRÁGA
Mivel a krizantém fehér és színes változatai Mindenszentek és Halottak napja körül nyílnak, Magyarországon leginkább ez a virág az, amivel a sírokat díszítik. Ha valaki nem tud elmenni a temetőbe, az otthon gyújt gyertyát a halottja tiszteletére.A növény nem kedveli a meleget, és a 30 fok feletti hőmérséklet már károsíthatja. Az őszi fajták általában októberben virágoznak mivel a virágok kialakulásához 13-14 óra sötétségre van szükség. Ezt a tulajdonságát „rövid nappalos” –nak nevezzük. Alapszínei a fehér és a sárga, de ma már számtalan színben megtalálható. Az őszi krizantémnak több mint 5000 változata (fajtája) ismert. Az úgynevezett „szálas” krizantémnak jó a vázatartóssága, akár 2 – 3 hétig is eláll a vázában.
Vannak, akik a gyertyagyújtás szokásáról kereszténység előtti eredetet feltételeznek. Ők azt tartják, hogy azért gyújtanak lángot a sírokon, hogy a tévelygő lelkek melegedni tudjanak a gyertyák lángja mellett, illetve, hogy visszataláljanak sírjaikba, és ne nyugtalanítsák az élőket.
(Wikipedia/HajduPress)
Hozzászólások