A Virsliparti volt az első teljesen számítógépi animációval készült felnőtteknek szóló számítógépi animációs mozifilm. Sorozat formában folytatódott. 8 részes az első évad, ahogyan az streamingen szokás. Prime Video Original, amelynek bejöttek a felnőtteknek szóló sorozatok (The Boys, Invincible). Ez is kizárólag felnőttek számára ajánlott.
Talán az a legdurvább a Virsliparti filmben és sorozatban, hogy első ránézésre, egy-két pillanatkép alapján még akár gyerekmesének is gondolhatjuk, de ez nem a Zöldségmesék.
Aki nem emlékezne a filmre, az extrák között megtekintheti a rövid összefoglalóját a Prime Videón. Fontos eltérés a mozitól, hogy az úgy végződött, hogy a főszereplők rájöttek, animált karakterek, és elindultak a mi világunkba. Ezzel nagy vonalakban megismételték volna az első film cselekményét, csak más környezetben (ez gyakori a mozifilmeknél). Ehelyett a korábban megkezdett sztorit folytatták, miszerint az ételek fellázadtak és leigázták az emberiséget.
Két faj emelkedett értelmes életre, a Homo Sapiens és a Hami Erectus, azaz az emberek és az ételek. A fürdősó képes ledönteni az interdimenzionális falat köztük, annak segítségével tudnak kommunikálni. Az ételek az áruházban arra vártak, hogy kiválassza őket egy ember és hazavigye, míg meg nem tudták, hogy megeszik őket. Hogy elkerüljék a végzetüket, legyőzték az emberiséget, és saját Utápiájuk megalapításán fáradoznak, ahol az ételek boldogan élhetnek szabadon és egyenlően.
A sorozat az ételek és emberek közti háború végével indít. Rögtön egy orgiával kezdik az ünneplést. Bár az ételeknek nincs nemük, sem nemiszervük, azért van bőven homoszexuális utalás. Például a virslik nyilván a pénisz jelképezik, a bucik a nők azon szervét, amire rímelnek, valamint a kerek és lyukas dolgok az ánuszt.
Nagyon sok témát érint a sorozat, amelyekbe nem merül filozófiai mélységekbe. Ilyen az előítélet különböző formái (rasszizmus és antiszemitizmus). Érdekes módon bár az ételek gyűlölik az embereket, emberi tulajdonságokkal vannak felruházva, szerelmesek, irigyek, kapzsik, hiúak stb. Ételtársadalmat hoznak létre, és elkezdik utánozni az emberek szokásait. A magántulajdon kialakulásával létrejön a lopás és a nyomornegyedek.
Az ételek egymás ellen fordulnak. Miután kiirtották szinte az egész emberiséget, elkezdődik a város és az épületek elfoglalása egymás elől. Az emberi fog az elnyomás jelképe volt, de már zsarnokaik legyőzését jelképezi, majd a fizetőeszközzé válik. Julius a foggyűjtő narancs hatalmas hatalomra tesz szert a vagyona révén, amiből politikai tőkét kovácsol. Ám később kiderül, hogy ő is csak egy báb, akit irányítanak. Ez a magyar közönség számára egy plusz utalást tartalmaz, habár amerikai sorozatról van szó.
Főleg alpári humorral dolgozik, de akad benne egy-két intelligens utalás is filmekre. A szövegkönyv kb. fele szóvicc, továbbá fekete humorral és filmes utalásokkal teli alkotás (Gyűrűk Ura, Pókember, Bad Boys stb.) Valamint nagyon trágár. Néha nagyon prosztó (amikor virslik másznak fel emberek végbelébe), néha viszont meglepően intellektuális a humora (a Burning Man party vagy az Andy Warhol Campbell’s Soup utalás). Meta szinten a sorozat a saját értelmetlenségeit is felnagyítja, kiemeli, reflektál rá (pl. hogy nevetségesen gyorsan sikerült a hódítás). Zseniálisan mutatja be a civilizáció kialakulását. Amennyire alpári, annyira komoly társadalomkritikát fogalmaz meg. Sőt az egész „civilizáció” elé görbe tükröt állít.
„A rendszer gyorsabban rohad, mint egy öregedő alma.”
Vicces az is, hogy mennyire másként látják az ételek a világot, mint mi, és hogyan eszkábálnak gyilkos fegyvereket miniatűr mindennapi tárgyakból, mint például az italernyő. Ez különösen onnan nézve szórakoztató, ha valaki gyerekkorában olyan sorozatot nézett, mint a Pöttöm George, ahol hasonlóan kisméretű hétköznapi tárgyak funkcióit értelmezték újra.
A 6. részben olyan felkavaró jelenet van, amire külön figyelmeztetnek. Szexuális aktus egy virsli és egy férfi között amerikai zászlók között. Animált karakter és ember közötti szexuális aktust már a Fur TV is ábrázolt, csak ott bábokkal és kevésbé grafikusan.
Nyilván messze van a tökéletestől, viszont elég szórakoztató, és olyan témával foglalkozik, amivel animációs sorozat még nem. Az összesen négyórás játékidőt bőven megéri rászánni bárkinek, akinek bírja a gyomra. A sorozat üzenete, hogy senki sem tökéletes, így nem létezhet tökéletes társadalom.
„Még a legfinomabb ételek is megromlanak.”
Hozzászólások