Az említett zebracsíkos részlet az árucikkeken izgalmasabb múlttal és hasznosabb feladatkörrel rendelkelkezik, mint azt elsőre sokan gondolnánk. Azonban hogyan jött létre és miért van szükség rá?
1948, Amerika, Philadephia: mint az emberiség történelmében szinte minden szolgáltatásnál, ekkor is eljött az a pont, amikor a megszokott fizetési folyamatot gyorsabbá, könnyebbé szerették volna tenni. Pontosabban egy philadephiai kereskedő állított olyan különleges feladat elé két egyetemistát, hogy találják ki az említett problémára a megoldást: hogyan lehetne felgyorsítani a a fizetést, ezáltal leredukálni a kígyózó sorokat a kasszáknál.
Norman Joseph Woodland és Bernard Silver, a két említett egyetemista, végül a tengerparton, a homokban rajzolgatva találta meg a választ: Woodland fejéből nyaralás közben pattant ki a forradalmi ötlet, hogy Morze-kódok alapján, vonalak és az azok közti szünet segítségével kellene úgynevezett vonalkódokat alkotni, amelyek információkat tárolnak a termékekről.
Természetesen az első ötlet korántsem hasonlított külsőre a ma ismert vonalkódokra, hiszen alapvetően szemgolyó formájú, Bullseye-nak nevezett alkotások voltak az árucikkeken.

1952 volt a következő fontos dátum a vonalkódok életében, amikor a két fiatal levédette feltalálását, majd később egy akkumulátorokkal fogalkozó cég megvásárolta tőlük a jogokat, nem kevesebb, mint 15000 dollárért. 1960-ban folytatódott a tulajdonosváltás, és az IBM-hez került, ahol tovább folytatódott a kódok tervezése, és pár éven belül eljutottak a tervezők a napjainkban is ismert vonalkódok alapjához, mind kinézetben, mind technológiában.
1974-ben járunk, a technológiát ebben az évben sikeresen szabványosítják, és az Ohio államban található Troy városában egy Wrigley’s Juice Fruit rágógumi az első sikeresen lehúzott termék, azóta pedig világszerte könnyíti a vásárlók és az eladók mindennapjait is.

A következő gondolatunk pedig kiszámítható: vajon Magyarországra mikor jutott el az újítás?
1984-ben a legendás Nyugati téri Skála áruházban végre hazánkban is megtörténik az első vonalkódlehúzás. Azóta pedig naponta 5 milliárd csippenés jelzi a világban, ha a kereskedelmi forgalomban azonosítanak egy vonalkódot.
30 éve Magyarországon is jelen van egy GS1 nevű szervezet, ahol mindenki igényelhet a saját termékének saját vonalkódot. Alapvetően minden kód 30 fekete csíkot tartalmaz, viszont fontos megjegyezni, hogy a csíkok között található szünet sem jelentéktelen, hiszen ezek együttese ad ki egy 13 jegyből álló számot, amely segítségével beazonosítható a termék a számokban tárolt információk alapján.
Országkódok:
| Kód | Ország |
|---|---|
| 000-139 | USA/Kanada |
| 300-379 | Franciaország |
| 380 | Bulgária |
| 383 | Szlovénia |
| 385 | Horvátország |
| 400-440 | Németország |
| 450-459,490-499 | Japán |
| 460-469 | Oroszország |
| 471 | Kínai Köztársaság |
| 480 | Fülöp-szigetek |
| 482 | Ukrajna |
| 500-509 | Egyesült Királyság |
| 520 | Görögország |
| 529 | Ciprusi Köztársaság |
| 539 | Írország |
| 540-549 | Belgium/Luxemburg |
| 570-579 | Dánia |
| 590 | Lengyelország |
| 594 | Románia |
| 599 | Magyarország |
| 600-601 | Dél-afrikai Köztársaság |
| 613 | Ausztria |
| 690-695 | Kína |
| 700-709 | Norvégia |
| 730-739 | Svédország |
| 760-769 | Svájc |
| 789-790 | Brazília |
| 800-839 | Olaszország |
| 840-849 | Spanyolország |
| 858 | Szlovákia |
| 859 | Csehország |
| 865 | Mongólia |
| 869 | Törökország |
| 870-879 | Hollandia |
| 880 | Dél-Korea |
| 885 | Thaiföld |
| 890 | India |
| 893 | Vietnám |
| 899 | Indonézia |
| 900-919 | Ausztria |
| 930-939 | Ausztrália (ország) |
| 955 | Malajzia |
Napjainkban már nem csak élelmiszereken találhatóak meg ezek a kódok, hanem raktárakban, kórházakban, könyvtárakban, sőt még az állattenyésztésben is jelen van ez az azonosítási mód.










Hozzászólások