2008-ban október 15-én tartották meg az első Falusi nők világnapját az ENSZ kezdeményezésére, a nap érdekessége, hogy Magyarországon már 2000-ben is ünnepelték a vidéken élő nőket.
Hajdanán a „háztartásbeli” falusi nők több generációval együtt éltek, asszonyként legalább két-három gyereket neveltek. A főzés, a mosogatás, a mosás, a takarítás mellett ott volt a kert, a háztáji munka. A rengeteg feladattól sokszor a falu határán túl nem is jutottak.
A falusi nő kifejezést meghallva sokan egy népviseletbe öltözött asszonyra gondolnak, aki vidáman végzi a mindennapi feladatait a konyhában, a kertben és az állatok körül. Ez azonban nem éppen így van. Fáradtságos, kétkezi munkával csinálnak meg olyan dolgokat, ami másoknak eszébe sem jutna. Feladataik sosem érnek véget, szorgoskodnak, ha esik, ha fúj. Ezek az asszonyok összetartják és ellátják a családot.
Jelenleg a vidéken élő nők a világ népességének a negyedét teszik ki. Termelő munkájukkal pedig hozzájárulnak a szegénység és az éhínség csökkentéséhez.
Napjainkban a falusi nők sokkal másabb körülmények között élnek, mint a múltbéliek. A lehetőségeik jóval nyitottabbak, mégis még mindig korlátozottabbak a városban élőkétől. Nem csekély értéket teremtenek, ami nélkül sokkal szegényebbek lennénk. Java részük a háztartás mellett még főállásban is dolgozik, emellett sokfajta mezőgazdasági terméket állít elő, ami az önellátást részben vagy egészben fedezi, s olykor még a piacra is kerül belőle.










Hozzászólások