Ma van az Origami Világnapok első napja, amelyet 2010 óta Magyarországon is ünnepelnek. A papírhajtogatás művészetének kialakulása évszázadokkal ezelőttre tehető, éppen ezért számos elmélet született az eredetéről. Maga az origami szó japán származású, papírhajtogatást jelent, az ori (hajtogatás) és kami (papír) szavak összetétele.
Az origami technikának a lényege, hogy a papírból pusztán hajtogatással hozzunk létre valamit, mindenféle segédeszköz – olló, gémkapcsok stb. – használata nélkül.
Japánban eleinte vallási és esküvői szertartásokhoz használták például ajándékokhoz. Gyakran felakasztották a templomok bejáratánál, és otthon az oltárokon helyezték el. Eredetileg szamuráj családok örökítették egymásnak az első formákat, amelyek különböző szertartások részei voltak.
Az Origami Világnapját október 24-én ünneplik, Lillian Oppenheimer, az amerikai origami szövetség alapítójának születésnapja tiszteletére. Az alkalmat sok helyen október 24-től november 11-ig, vagyis az Origami Világnapok keretében tartják, ugyanis a japán Origami Nap november 11-én van.
Japánban ez a nap Sadako Sasaki történetéhez kötődik, aki a béke szimbólumává vált papírdarukat hajtogatott a leukémiája gyógyulásáért. Sadako alig 2 éves volt a hiroshimai atomtámadás idején, 11 éves korában leukémiát diagnosztizáltak nála. Megfogadta, hogy 1000 darut fog hajtogatni, hogy az istenek meggyógyítsák. Végül 644 papírdarut sikerült elkészítenie, mielőtt 1955. október 25-én meghalt. Barátai meghajtogatták a többit is, és Sadako-t az 1000 papírdaruval együtt temették el.
Világszerte a darumadár vált az origami jelképévé, ami a Japán kultúrában is fontos szerepet tölt be. Többek között a békét, a szerencsét, az áldást szimbolizálja, de legfőképp hozzá kötik a vágyak beteljesülését. Japánban mindenki tud hajtogatni, egy lényeges szokás, a szenbazuru is ehhez kötődik. A hagyományuk szerint egy daru 1000 évig él, így az esemény keretein belül egy hosszú zsinórra pontosan 1000 darab hajtogatott darut fűznek fel kívánságaik elérése érdekében.
A papír hajtogatásának művészete Japántól függetlenül Európában is terjedt a 16-17. századtól. Népszerűsége akkor ugrott hatalmasat, amikor Friedrich Froebel német oktató javaslatára betették az óvodások oktatási programjába.
Japán az oktatás átszervezésekor átvette a Froebel-féle óvodapedagógiai módszert, ami tartalmazta többek között a klasszikus európai origami elemeit is, az európai óvodák pedig a japán formákat importálták.
Európában az „origami” kifejezést csak az ’50-es évektől kezdték el használni.
Az Origami Világnapok célja a technika népszerűsítése és általa örömet szerezni másoknak.
A Magyar Origami Kör a Facebookon is elérhető.
Egy régebbi cikkünkben interjút készítettünk a Magyar Origami Kör elnökével, Sági Judittal.
Hozzászólások