Április 30-án indul a katasztrófavédelem által koordinált központi szúnyoggyérítési program.
A tavaszi időszakban túlnyomórészt biológiai módszerrel védekeznek a lárvák ellen, amely során a szakemberek a szúnyogok tenyészőhelyén egy természetes baktérium által termelt fehérjét tartalmazó készítményt juttatnak a vízbe. Ez a fehérje a kijuttatott dózisban kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el, minden más élőlényre, még az árvaszúnyogokra is ártalmatlan.
Első lépésként a Tisza felső szakaszán és a Tisza-tónál lesznek biológiai kezelések, amelyeket nehezít, hogy megindult a fák lombosodása. Az ártéri erdős területeken létrejött tenyészőhelyeken már nem kellően hatékonyak a folyadék kijuttatásával végzett kezelések, ezért granulátumot alkalmaznak, ami áthatol a lombozaton, és eljut a lárvák élőhelyére.
A katasztrófavédelem által megbízott rovarbiológusok március óta nyomon követik a lárvák megjelenését és fejlődését, ez alapján tervezik meg a kezelések menetét. A folyók vízállása az elmúlt hetekben alacsony volt, így az árterületek túlnyomó többségén egyelőre nem jöttek létre a szúnyogok számára alkalmas tenyészőhelyek. A kisebb esőzések nyomán elszórtan, valamint a Tisza-tónál a növényzettel borított, védettebb területeken kezdődött meg lárvák fejlődése.
Csapadékos időben, vagy akár a kerti locsolás miatt is számos, a csípőszúnyogok számára ideális tenyészőhely jön létre. Ezért érdemes a ház körüli kisebb vizeket lefedni, kiönteni, rendszeresen cserélni. Egy-egy vízzel teli virágcserépben, vödörben, gumiabroncsban, eldugult ereszcsatornában százával, akár ezrével fejlődhetnek ki a szúnyogok. Az esővízgyűjtő hordókat ajánlott szúnyoghálóval lefedni, a ház előtti árkokat rendben tartani, hogy ne tudjon benne hosszabb ideig állni az esővíz. A ház körüli teendőkről a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ egy plakátot és részletes tájékoztatókat készített.
Gyakran ismételt kérdések a szúnyogirtásról
Forrás: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Hozzászólások