„A debreceniség mintázatai – Városi identitás és a kulturális emlékezet rétegei a kora újkortól napjainkig” elnevezésű tudományos tanácskozáson több mint húsz előadás hangzott el, többek között a város történetéről, építészetéről, kulturális, vallási és irodalmi emlékeiről, mindez helytörténeti megközelítésben.
– A konferencia a tiszteletteljes szellemi elődök útját követi, s tudatja, hogy mindig van felfedezni való a múltban, amiről azt gondoljuk, hogy már jól ismerjük – mondta köszöntőjében Komolay Szabolcs.
Debrecen kulturális ügyekért felelős alpolgármestere hangsúlyozta: fontosnak tartja megerősíteni a tudományos élet képviselői számára, ahogy Debrecen a múltban, úgy a jelenben is elismeri és támogatja a tudományos intézetek, műhelyek és kutatóközösségek munkáját, hiszen a feltárt és közzétett eredmények hozzájárulnak nem csak a tudomány, hanem a város szellemi, történeti értékeinek gyarapításához.
– Az emlékezet sokféle lehet, az identitás sem mindig egységes, ezzel a konferenciával éppen ezért nem lehet más célunk, mint hogy ezt a sokszínűséget mutassuk meg – fogalmazott a program fő szervezője. Fazakas Gergely, a BTK Magyar Irodalom-és Kultúratudományi Intézetének igazgatóhelyettese kiemelte: külön öröm, hogy az előadók között budapesti és sárospataki szakemberek is beszámoltak Debrecennel kapcsolatos kutatási eredményeikről.
A programban elsőként Keményfi Róbert dékán tartott előadást, amelynek központi gondolataként az emlékezetben megőrzött múlt, a debreceniség és a cívis világ, mentalitás szerepelt, különböző helytörténeti, irodalmi példák felidézésével.
A konferencia szorosan kapcsolódik a Debrecen Európa Kulturális Fővárosa 2023 programhoz.
A rendezvényt támogatta:
Magyar Emlékezethelyek Kutatócsoport (Debreceni Egyetem BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet)
Debreceni Akadémiai Bizottság Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottsága
Európa Kulturális Főváros Debrecen 2023 Programiroda
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata
Sajtóiroda – BZs
Hozzászólások