A Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának Ápolástudományi Tanszéke is részt vett abban az Erasmus+ projektben, melynek az volt a célja, hogy elősegítse a mesterséges intelligencia megjelenését és beépülését a leendő ápolók képzésébe.
A kar a pályázat során együttműködött az Amszterdami és a Heidelbergi Egyetemmel, valamint a Német Nemzeti Tudományos és Technológiai Könyvtár (TIB) központjával.
Móré Marianna, a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának dékánja elmondta:
A digitalizációt és a robotizációt jellemző gondolkodásmódnak be kell épülnie a hallgatók látásmódjába is, így a következő generáció számára hozzáférhetővé, használhatóvá, mindennapossá válhatnak ezek az eszközök. Ehhez érdemes átvenni más nemzetközi példákat is. A konferencia elősegítette, hogy az elmúlt években összegyűlt innovatív tudást megfelelő minőségben és hatékonysággal lehessen majd hasznosítani.
A projekt során a kutatócsoport arra törekedett, hogy elemezze azokat a készségeket, kompetenciákat, amiket az ápolóképzésben meg kell találni azért, hogy azok beépülhessenek a tantárgyleírásokba, valamint a kórházi gyakorlatokba.
Ujváriné Siket Adrienn, a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Ápolástudományi Tanszékének vezetője szerint az volt a konferencia alapkérdése, hogy miként jelenhet meg az ápolóképzésben a mesterséges intelligencia, a végzett szakemberek, hogyan tudják majd hasznosítani a tudást, a betegápolás terén melyek a legjobb gyakorlatok.
Óriási nehézséget jelent az idősek számának növekedése. A munkaerő 20 százaléka közeledik a nyugdíjhoz, az egészségügyi dolgozók elvándorlása is új helyzetet eredményezhet, éppen ezért új kompetenciaszintek jelenhetnek meg. Mindezek miatt továbbképzési lehetőségeket kell találni, fel kell készíteni a majdani munkaerőt az újszerű ápolási feladatok szervezésére. Itt az idő az ápolás-informatikusok, bioápoló-mérnökök képzésének megszervezésére. A cél az, hogy az ápolók álljanak a fejlesztések élére, az ő felelősségük, hogy a technológia szolgáljon minket és ne mi a technológiát
tette hozzá.
A tanszékvezető megjegyezte, a robotok szerepe a járványhelyzetben is megmutatkozott, például a fertőtlenítésben. Ujváriné Siket Adrienn elmondta: a hamarosan publikáció formájában is megjelenő kutatómunka során arra a következtetésre jutottak, hogy a képzés adhatja meg a válaszokat, a fejlesztési irány határozhatja meg azt, hogy képesek lesznek-e az ápolók alkalmazkodni a kórházi és az otthoni betegellátásban bekövetkező változásokhoz.
Az online eseményen szakmai előadásokat tartottak egyebek mellett a gondozási robotok ápolói preferenciái, a legértékesebb robotfunkciók feltárására irányuló kísérletek, valamint a robotizált ápoláshoz kapcsolódó attitűdvizsgálat eredményeivel kapcsolatban.
A NursingAI Erasmus+ program június 15-én folytatódik a hazai workshop után a nemzetközi zárókonferenciával.
Forrás: Debreceni Egyetem Sajtóiroda – BZ
Hozzászólások