Első ízben észleltek etilalkoholt egy kométa "kipárolgásában", a Lovejoy üstökös félezer üveg bornak megfelelő mennyiségű szeszt lehelt ki másodpercenként a napközelség idején.
Amerikai, francia és spanyol csillagászok megfigyelési eredményeiket a Science Advances legújabb számában tették közzé.
A C/2014 Q2 katalógusjelű égitestet Terry Lovejoy ausztrál amatőr üstökösvadász fedezte fel 2014. augusztus 17-én a Hajofara (Puppis) csillagkép déli részén, a kométa ez év január 30-án került a legkisebb távolságra a Naptól. Az üstökös, amelynek keringési ideje több mint 11 ezer év, nem először jár a belső Naprendszerben. A bolygók gravitációs hatása miatt pályája az idők során módosult, így legközelebb 8 ezer év múlva számíthatunk a látogatására.
A Lovejoy volt az egyik legfényesebb és legaktívabb üstökös a Hale-Bopp kométa (C/1995 O1) óta, amelyet 1997-ben rekordideig, 18 hónapig lehetett megfigyelni szabad szemmel – olvasható a PhysOrg hírportálon.
Az általánosan elfogadott elméletek szerint az üstökösök magja azt az ősanyagot tartalmazza, amelyből a Naprendszer formálódott 4,6 milliárd évvel ezelőtt. A Nap közelébe érve a hő hatására kezdenek felszabadulni az üstökösmagban korábban fagyott állapotban lévő anyagok, e "kipárolgások" színképelemzésével a tudósok megismerhetik a kométák vegyi összetételét és betekintést nyerhetnek a Naprendszer születésének titkaiba.
A nemzetközi kutatócsoport a spanyolországi Sierra Nevada hegységben üzemelő 30 méteres tükörátmérőjű rádiótávcső segítségével végezte a megfigyeléseket. A legnagyobb napközelség idején, január 30-án az üstökösből másodpercenként 20 tonnányi vízgőz szabadult fel. A tudósok összesen 21-féle különböző szerves molekulát azonosítottak a "szeszkazán" üstökösből felszabaduló gázfelhőkben, köztük etilalkoholt, valamint a legegyszerűbb cukornak nevezett glikolaldehidet.
A megfigyelések azokat az elméleteket látszanak alátámasztani, miszerint az üstökösök szállították a földi élet keletkezéséhez nélkülözhetetlen összetett szerves molekulákat. Az Európai Űrügynökség (ESA) júliusban hozta nyilvánosságra, hogy a Rosetta űrszonda leszállóegysége, a Philae 16-féle szerves molekulát regisztrált a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszínén.
"Megfigyeléseink egyértelműen alátámasztják az üstökösök igen összetett kémiai szerkezetéről vallott nézeteket" – hangsúlyozta Stefanie Milam, a NASA Giddard Űrrepülési központjának munkatársa, a tanulmány társszerzője. Hozzátette: az úgynevezett késői nagy bombázás idején, amikor 3,8 milliárd ével ezelőtt rengeteg üstökös és aszteroida csapódott bolygónkba, s kialakultak az első óceánok, az élet nem a nulláról kezdődött. "Nem a víz- és szénmonoxid-molekulákból, valamint nitrogénből kellett építkezni, hanem sokkal összetettebb vegyületek indították el a földi életet" – fogalmazott az amerikai kutató.
(MTI)
Hozzászólások