56. alkalommal szervezett Vándorgyűlést a Magyar Könyvtárosok Egyesülete. Az esemény részleteiről sajtótájékoztatón számoltak be az érintettek, ahol az Alföld Televízió is jelen volt:
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete a szakterület legreprezentatívabb szervezete. Több mint kétezer tagjával a hazai szakemberek 25-30%-át tömöríti a fennállásának 90. évfordulóját ünneplő egyesület.
A jubileumunk mellett ebben az évben ünnepeljük a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulóját is. Ez az év tehát a tudomány, a kutatás igazi ünnepe, ezért mindenképpen szerettünk volna egy olyan városba, egy olyan emblematikus helyre ellátogatni, ami teljes mértékben kapcsolódik a tudományhoz és az innovációhoz. Azt gondolom, hogy Debrecennél, a Debreceni Egyetemnél, az Egyetemi Könyvtárnál jobb partnert nem is találhattunk volna az idei vándorgyűléshez
hangsúlyozta a rendezvény csütörtöki sajtótájékoztatóján Gerencsér Judit, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke.
A rendezvény tematikája is a két évfordulóhoz kapcsolódik, hiszen az idei mottó: a könyvtárak a kultúra, a tudomány és a közösségek szolgálatában.
Ennek a hármasságnak minden tekintetben megfelel a Debreceni Egyetem Egyetem és Nemzeti Könyvtár, hiszen a tudomány szolgálatában az egyik legfontosabb szereplők vagyunk. Nemzeti gyűjtőkörű könyvtárként a magyar kultúra őrzésében is kiemelkedő feladatokat látunk el a sokat emlegetett kötelespéldányokon keresztül, hiszen a minket körülvevő könyvek kivétel nélkül olyan példányok, amelyeket azért kapunk, hogy ezt a funkciót megtartsuk. És természetesen állunk a közösségek szolgálatára, hiszen nyilvános könyvtárként az egyetemi polgárságon túl Magyarország bármely állampolgárát szívesen látjuk, ennek megfelelően alakítottuk ki a szolgáltatásunkat is
összegezte Petró Leonárd főigazgató-helyettes.
A könyvtáros a legősibb kulturális, értelmiségi mesterség, hiszen legalább 4500 éves, de ez idő alatt sohasem változott meg a feladata olyan dinamikusan és olyan rapid módon, mint az elmúlt 25 évben – fogalmazott a konferenciát megnyitó plenális ülésen a Debreceni Egyetem rektorhelyettese.
A könyvtárosok a tudás kapuinak az őrzői, akik segítenek tájékozódni a mai információtömegben. Korábban az egyértelmű agyagtáblákon, papiruszokon vagy könyvben jelent meg az információ, amit gondozni kell, ma pedig a digitális világban már új szakmákat is meg kell mellette tanulniuk, a klasszikus könyvtári feladatok mellett, ami egy óriási kihívás, óriási veszélyekkel
emelte ki köszöntőjében Tőzsér József.
A könyvtárak a jelenlegi társadalmi, technológiai trendek, a digitális transzformáció és az olvasási szokások radikális megváltozása korában kénytelenek újra és újra definiálni a szerepüket – folytatta a gondolatsort a DEENK főigazgatója.
Ez a konferencia kiváló lehetőséget teremt arra, hogy együtt gondolkodjunk és közös megoldásokat keressünk erre a kihívásra. Remélem, lesz alkalom arra is, hogy rátekintsünk és felfedezzük azokat a különbségeket és közös vonásokat, amelyek a különböző könyvtártípusok között mutatkoznak, illetve az egyre több és egyre újabb könyvtári munkakörök kínálnak. Bízom abban, lesz bátorságunk arra is, hogy észrevegyük azokat a lehetőségeket, amelyekkel a könyvtári tudás, tapasztalat, kompetenciák szervezésével, újratervezésével az emberek és az intézmények együttműködve tudnak majd megoldásokat keresni a kihívásokra. Illetve megtaláljuk, hogyan tudunk értékteremtő módon jelen lenni a társadalomban, innovatív archívumok és találkozóhelyek lenni, valamint megfelelő szolgáltatásokkal támogatni az oktatás, a kutatás és a kultúra területét
fogalmazott Karácsony Gyöngyi.
Debrecen kulturális identitásának a szimbóluma a könyv, hiszen a magyar könyvkultúrának, könyvtárkultúrának, irodalomnak Debrecen évszázadok óta az egyik központja – jelentette ki Puskás István alpolgármester.
Mi nagyon sokat dolgozunk azon, hogy ez az identitás élő és eleven jelenlét legyen a városban, ugyanakkor Debrecen évszázadok óta a tudás- és kultúraközvetítésnek is egy nagyon fontos magyarországi csomópontja. A mostani rendezvény ebben a két szimbolikus ügyben összeért, hiszen az ország könyvtárosai gyűlnek itt össze azért, hogy eszmét és információkat cseréljenek, tudást osszanak meg egymással. Könyv, könyvtár és tudásmegosztás: ennél debrecenibb program azt hiszem, nem is lehetne a kultúra életében
vélekedett az alpolgármester.
A Debreceni Egyetem negyedik alkalommal adott otthont a vándorgyűlésnek, korábban 1972-ben, 1996-ban és 2009-ben szervezték meg itt a tanácskozást. Az idei rendezvényre több mint 500 szakember érkezett az ország minden részéről és külföldről, többek között Törökországból, Szlovákiából, Szerbiából és Romániából. A négynapos vándorgyűlésen a plenáris előadásokon túl 14 szekcióülés és számos program várta a résztvevőket.
Debrecen – akár az egyetemi könyvtárról beszélünk, akár az egyházi könyvgyűjteményről, akár a Méliusz Könyvtárról – példát állít a magyar könyvtáros szakma elé és világszínvonalú gyakorlatokat hoz, tehát nagyon helyénvalónak érzem, hogy ez a város ad otthont a jubileumi találkozónak
értékelt Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára a vándorgyűlés záró rendezvényén.
A pénteki eseményen átadták a Fitz József-könyvdíjat is, amit a könyvtárosok szavazata alapján ítélnek oda egy-egy kiadvány szerzőjének. Idén Grecsó Krisztián Apám üzent című regénye mellett Saly Noémi Az én Budám című történelmi írása, valamint Vadadi Adrienn Kismackó a Nagymamánál című mesekönyve kapta meg az elismerést.
Forrás: Debreceni Egyetem M. Tóth Ildikó Sajtóközpont – TB
Hozzászólások