Több képregényes feldolgozást is megért már Alexandre Dumas kalandregénye, idén márciusban az Usborne kiadó 2019-es változata jelent meg a magyar Aión kiadó gondozásában.
A klasszikus történet magyarul fekete-fehér képregényben már megjelent Cs. Horváth Tibor írásában és Korcsmáros Pál rajzolásában, először a Fülesben 1959-ben, amit aztán 2010-ben a Képes Kiadó újra kiadott. Valamint számos színházi, filmes, rajzfilmes és sorozatadaptációt is kapott a híres mű.
Jelen alanyunk egy európai képregény, úgynevezett bande dessinée. Az angliai Usborne gyerekkönyvkiadónál jelent meg eredetileg egy brit író, Russell Punter (Karácsonyi Mesék) és egy olasz származású rajzoló, Matteo Pincelli (A Minótaurosz labirintusa) tollából. Mindketten gyerekkönyvszerzők. Mike Collins-t tanácsadóként tüntették fel, a brit szerző már a nyolcvanas évek közepétől része a képregényes szakmának hazájában és az Egyesült Államokban is, olyan történeteken dolgozott, mint a Dredd Bíró vagy a Britannia Kapitány. Az eredményt elnézve adhatott volna több tanácsot is.
A magyar kiadást az elsősorban történelmi témájú (pl. Caesarról vagy Napóleonról szóló) képregényeiről és gyermekkönyveiről ismert Aión kiadó készítette, Surjányi Dávid fordította, aki korábban a Képregény Bibliát is honosította.
A mérete pár milliméterrel nagyobb, mint a Korcsmáros féle változatnak, illetve puhaborítós, ragasztott gerincű, 104 oldalas kiadvány.
A borító, bár volt amelyik kiadásban használták, én inkább a keménytáblás angol változat fedőlapját használtam volna, mint ezt a pirosnak a lehető legrikítóbb árnyalatát.
Ugyan 7 és 11 éves kor között ajánlja az eredeti kiadó (a magyar nem tesz említést erről), akadnak benne gyilkosságok, ahogyan az eredeti történetben is, azonban óvatosan ábrázolják ezeket. A lerészegedéseket és a bűncselekményeket (például lopást) viszont kiírták belőle. Lehetett volna egy kicsit magasabb életkort becélozni vele, és nem kellett volna cenzúrázni a sztorit.
A rajzok elég egyszerűek. Látszik, hogy gyerekeknek készült a képregény. Kicsit elnagyolt a rajzolás, a színezésbe több energiát fektettek. A dialógusokat és a történetet is kissé leegyszerűsítették (például D’Artagnan segédjét, Planchet-et kihagyták). Ezekhez a rövid dialógokhoz számomra zavaróan nagy betűk társultak, de gyerekeknek és azoknak, akiknek romlik a szemük, ideális lehet. Nem kell hozzá olvasószemüveg.
Hogy ne csak negatívumokat írjak, vannak az elején és a végén érdekes kiegészítő adatok. Az elején két térkép, az egyik Franciaországról és Angliáról, a másik Párizsról. Itt olvasható még a „francia” (valamint angol) tulajdonnevek kiejtése is. A végén a műről és a szerzőkről is tartalmaz rövid írásokat, így aki először találkozna a történettel, az is sokat megtudhat róla, még ha nem is annyit, mintha az eredeti művet olvasná el.
Történet: 1622-ben, amikor Anglia és Franciaország a háború szélén állt, a fiatal, heves természetű ifjú D’Artagnan megérkezett Párizsba, hogy a király muskétása legyen. Rögtön az első nap összetűzésbe keveredett másik három testőrrel, Athossal, Porthossal és Aramisszal, akikkel hamar bajtársakká váltak. Eközben Richelieau bíboros és az emberei a király ellen szőnek terveket…
Jó olvasmány lehet fiataloknak az újabb karantén idejére, amin keresztül megismerhetnek egy klasszikust. Az idősebbeknek pedig ott a magyar, Korcsmáros féle változat, ami még szintén rendelhető a Libritől.
Ha érdekelnek a képregények, olvasd el egy debreceni képregényrajzolóval készült interjúmat is.
Hozzászólások