Debreceni Egyetem Irodalom-, Kultúra- és Nyelvtudományok Doktori Iskola Irodalom- és Kultúratudományok Szekciója megtartotta éves szimpóziumát, ahol a PhD-hallgatók kipróbálják magukat előadóként és bemutatják kutatási témájukat.
2025. szeptember 1-jétől a Nyelvtudományok Doktori Iskola egyesült az Irodalom- és Kultúratudományok Doktori Iskolával; a kibővült iskola működését a Bölcsészettudományok területén két tudományágban (Irodalom- és kultúratudományok, illetve Nyelvtudományok) Irodalom-, Kultúra- és Nyelvtudományok Doktori Iskola néven folytatja.
A Fiatal Irodalmárok és Kultúrakutatók Szimpóziuma címet viselő, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Debreceni Akadémiai Bizottság Irodalom-, Nyelv-, Kommunikáció- és Médiatudományi Szakbizottságának és a Debreceni Egyetem Irodalom-, Kultúra- és Nyelvtudományok Doktori Iskola Irodalom- és Kultúratudományok szekciójának konferenciáját 2026-ban május 20-án, szerdán 13 órakor tartották az egyetem főépületének 303-as termében. Az idei szimpóziummal az előadók és a hallgatóság Dr. Imre Mihályról, a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének professor emeritusáról, a doktori iskola egykori (2009-2013 közötti) iskolavezetőjéről is megemlékeztek, akinek temetése Hódmezővásárhelyen a szimpózium idejével párhuzamosan zajlott.
A doktoranduszok két szekcióban tartottak 15 perces előadásokat.
Az első szekciót és a programot Dr. Száraz Orsolya, a doktori iskola habilitált docense nyitotta meg, aki ismertette a szimpózium célját. A második szekciót Dr. Fodor Péter, a doktori iskola habilitált docense vezette.
Röviden az előadásokról:
- Spekker Emese: Apolló és Daphné: A menekülő nimfa átváltozásának mítosza: Emese összehasonlító elemzést végez írott források alapján, többek között azt, hogyan alakult ki az ókori Görögországban a babér-Apolló kultusz (lásd babérkoszorú).
- Takács Mónika: Palasovszky Ödön és az avantgárd színház: Mónika történelmi áttekintéssel kezdett, amelyből kiderült, hogy az avantgárd mozgalom 1925-ben indult Magyarországon. Palasovszky nem a szavakra, hanem a kifejezésmódra helyezte a hangsúlyt.
- Szabó Tímea: Szezonális színképváltozások és generációs percepciók a klímaváltozás tükrében: Az évszakok színei kulturális színkódok. Tímea a hónapok színkódjait és a generációk közötti eltéréseket vizsgálja fotók vizuális tartalomelemzésével, interjúkkal és kérdőívekkel.
- Gyarmati Dominik: A narrátor mint füstölőpálca – Krasznahorkai László: Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó: Dominik a narrátor szerepét vizsgálta a Nobel-díjas író regényében még a buddhista hagyományokra is kitérve.
- Tisza Eleonóra: Az álintellektualizálás kritikája a BookTokon: Eleonóra a 10 lengépszerűbb könyvekkel foglalkozó TikTok tartalomgyártót vizsgálja. A BookTok a TikTok könyves szubkultúrája. Az is kiderült, hogy BookTok valódi hatást gyakorol a könyveladásokra.
- Mikos Ákos: A magyarországi rádiózás kezdeti reprezentációja a korabeli sajtóban: 1925. december 1-jén indult a Magyar Rádióhírmondó. Azonban a hazai rádiózás elindulása nem egyszerre történt meg a társadalom különböző rétegeiben. Ákos azt kutatja, hogyan fogadta a magyar társadalom a rádiót mint médiumot.
- Barna Márton: Sporttragédiák akkor és most, a társadalmi érzékenység tükrében: Márton három futballtörténeti eseményt és azok körül alakult botrányokat mutatott be: Heysel-tragédiát, Fehér Miklós halálát a Vitória SC elleni bajnoki mérkőzés közben és Christian Eriksen szívrohamát a 2021-es Európa-bajnokságon a finnek elleni mérkőzésen.
Az Irodalom-, Kultúra- és Nyelvtudományok Doktori Iskola jelenleg két szekcióval: Irodalom- és Kultúratudományok Szekció, Nyelvtudományok Szekció; négy programmal (Magyar Irodalmi, Modern Filológiai és Kultúratudományi Doktori Program, Angol és Észak-amerikai Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Program, valamint Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Program, Magyar és Finnugor Nyelvészeti Doktori Program), ezen belül 16 alprogrammal működik.
Hozzászólások