A hazai és a nemzetközi búzapiac jelenéről és jövőjéről, a búzanemesítés irányairól, valamint a minőségi búzatermesztés agrotechnikájáról volt szó egyebek mellett az idei, a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézete, a Debreceni Akadémiai Bizottság Agrártudományi Szakbizottság és a Hajdú Gabona Zrt. által szervezett XXXI. búzatanácskozáson.
A Debreceni Egyetemnek pilot szerepe van a hazai mezőgazdaságban. Az agrárium intézményünk egyik fő stratégiai területe, ennek megfelelően mindent megteszünk annak érdekében, hogy a legmodernebb technológiák álljanak oktatóink, kutatóink és hallgatóink rendelkezésére. Arra törekszünk, hogy kutatási területeinkkel lefedjük a klimatikus változásokat és ezek alapján újítottuk meg a teljes oktatási portfóliónkat is. Elindítottuk a precíziós mezőgazdasági mérnök alapképzésünket, amelynek keretében júniusban négy hallgatónk utazhat hat hónapra Dél-Dakotába. Fontos azonban, hogy oktatási és kutatási tevékenységünk révén megszerzett tapasztalatainkat, ismereteinket ne csak a hallgatóinknak adjuk át, a legújabb agrotechnológiákkal, eszközökkel, precíziós, autonóm rendszerekkel kapcsolatos tudásunkat a gazdálkodókkal is megosszuk
mondta a konferencia megnyitóján Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese.
Lakatos Zoltán, a Hajdú-Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója az idei búzatermésről szóló előadásában előrevetítette: a tavalyi 5,9 millió tonna után ebben az évben 5,2 millió tonna búzatermés várható.
Számításaink szerint idén emelkedni fog a búza felvásárlási ára, az egy évvel korábbi, nagyon alacsony tonnánkénti 63-65 ezer forintról előreláthatóan 70-80 ezer forintra nő az ár. Idén is lesz elegendő gabona exportra. A tavalyi, rekordmennyiségben értékesített csaknem 3,2 millió tonna búzát rendkívül alacsony áron tudtuk eladni, ebben az évben számításaink szerint 2,2 millió tonna gabona kerülhet a külföldi piacokra
fejtette ki Lakatos Zoltán.
A búzakonferencia mindig a gyakorlati szakembereket leginkább érintő kérdésekkel foglalkozik, idén a tanácskozás központi témája a minőségi búzatermesztés volt.
Az ágazat külső és belső tényezői azt mutatják, hogy a hazai búzatermesztés jelenlegi útjai nehezen vagy egyáltalán nem járhatók. A magyar termelőknek rövid időn belül meg kell találniuk azt az új utat, amely hosszútávú fejlődési pályát tud biztosítani az ágazatnak. A minőség lehet az a kitörési pont, amely gazdaságossá teszi a termelést. Konferenciánkon olyan tanácsokat igyekszünk adunk a termelőknek, hogy hogyan tudják ebben a gyorsan változó közegben hatékonnyá tenni vállalkozásukat úgy, hogy közben minőséget állítanak elő
fejtette ki Pepó Péter.
A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Növénytudományi Intézet professzora rámutatott, hogy a hazai gazdálkodók nem használják ki az olyan piaci szegmenseket, mint az ostya-, a keksz-, valamint a száraztésztagyártás, a különböző vitális glutinból származó töltelék- vagy a bioetanol-gyártás nyújtotta lehetőségeket.
A termelőknek már vetés előtt el kell dönteniük, hogy milyen minőségű, milyen piacra kívánnak termelni és ennek megfelelően kell kiválasztaniuk a fajtát és a technológiát
hangsúlyozta Pepó Péter.
Harminc év után Pepó Péter, a DE Agrártudományi Doktori Tanács elnöke, a MÉK Növénytudományi Intézet professzora lemondott a konferencia elnöki tisztségéről, munkáját Vad Attilának, a DE Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telep igazgatójának adta át.
A búzatanácskozás az elmúlt három évtized alatt az ágazat meghatározó szakmai rendezvénye lett. A konferencia a következő években is a térség búzatermelőinek hasznos szakmai fóruma, partnere kíván lenni, továbbra is betöltve tudásátadó szerepét, nélkülözhetetlen információkat szolgáltatva a gazdálkodóknak és vállalkozásaiknak
jelentette ki Vad Attila.
A szakmai tanácskozás előadásait követően gyakorlati bemutatót tartottak az egyetem Látóképi Kísérleti Telepén, növényvédelmi, fajtatesztelési, vetésváltási, trágyázási, öntözési és egyéb tartamkísérleteket ismerhettek meg a résztvevők.
Az Alföld Televízió is ott járt:
Forrás: DE M. Tóth Ildikó Sajtóközpont – ÉE
Hozzászólások