Ahogy arról korábban már portálunk is beszámolt ma délután 16 órára hirdette meg Debrecen önkormányzata a CATL akkumulátorgyárral kapcsolatos cívisvárosi közmeghallgatást a Kölcsey Központba. Az üzem miatt már novemberben tartottak hasonló eseményt, csak épp nem Debrecenben.
Portálunk élőben közvetítette a mikepércsi közmeghallgatást, melyre bár meghívást kapott Papp László, Debrecen polgármestere, Rácz Róbert főispán és a CATL képviselője is,
senki sem jelent meg az eseményen.
Pécskay Zoltán, az EDC Debrecen új vezetője vette át a feladatot, és igyekezett válaszolni a felmerülő kérdésekre. A közmeghallgatásról ezúttal is élőben tudósítunk.
A közmeghallgatás során az első felszólaló Papp László polgármester volt, aki
nehezen tudta végigmondani a gondolatait, mert egy indulatos jelenlévő elvette tőle a szót.
Beszédében elmondta, hogy a mai alkalom célja, hogy reális kép alakuljon ki mindenkiben a CATL-ügyben, amely helyzetét nehezíti, hogy sok valótlan állítás jelent meg a médiában. Kijelentette, hogy
a város napi vízfogyasztása 24.000 köbméterben lett maximalizálva, így kacsának nevezte azokat a híreket, amelyek arról szóltak, hogy csak a CATL gyár fog napi 40.000 köbméter vizet fog felhasználni. A CATL napi 3.000 köbméter vizet fog csak felhasználni, ráadásul annak nagy része szürkevíz és tisztított szennyvíz lesz.
Azt is hozzátette, hogy a felhasznált víz nagy része hűtésre szolgál majd, így az nem szennyeződik el. Beszédében kitért a CivAqua programra is, amely kapcsán elmondta, hogy
szintén nem valós információ, hogy összefüggés lenne annak tavalyi beindulása és a CATL-beruházás között, ugyanis a CivAqua-projekt Európai Uniós forrásból valósul meg, így az csakis azt a célt szolgálhatja, amelyre szerződtek.
A beszédeket meglehetősen nehezen tudják végigmondani a résztvevők, miután
folyamatosan bekiabálások szakítják meg a prezentációkat.
Papp László után Pintér Antal Tamás a Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ezredes igazgatója volt a következő felszólaló. A közönség esetében is hangot ad véleményének, így nagyon röviden mondott pár mondatot arról, hogy milyen szervezetek vettek részt a CATL biztonságosságát feltérképező munkában, azonban az előadásából alig lehetett érteni bármit is,
a puskaporos hangulat miatt.
Őt követte a CATL képviselője, de legalább tízszer megszakította a közönség, amikor a céget próbálta bemutatni.
Bekiabálások, fütyülések, agresszív megnyilvánulások jellemezték az előadását a hallgatóság részéről.
A polgármester reagált az egyik bekiabálásra. Mint mondta, nem lehet diskurzus, ha nem hallgatják meg, hogy mit akarnak mondani nekik. A közmeghallgatásra szakértőket is felvonultatott az önkormányzat. A színpadon helyet foglalt Kelemen István a CK-Trikolor Kft. képviselője is. A cég 2001 óta létezik, veszélyes ipari technológiát alkalmazó vállalatoknak dolgoznak. Mint mondja
mivel felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemről van szó, ezért kell ez a biztonsági jelentés. A lítium-nikkel-kobalt-mangán-oxid (NMC) por alakban, big-bag zsákokban érkezik. Zárt folyosókon szállítják, nem érintkezik a környezettel.
A részletes bemutató sem győzte meg a hallgatóságot. Kiemelte azt is, hogy sebességkorlátozás lesz a telephelyen, hogy egy esetleges ütközéskor ne legyen nagy gond, bár nem mondta meg a sebességhatárt. Hozzátette azt is, hogy
feltétel nélkül elfogadható az egész CATL-projekt.
A prezentációjából az is kiderült, hogy vizsgálták a dominóhatást is a szomszéd gyárak miatt. Azt is elmondták a bekiabálások mellett, hogy
a természeti környezet védelme feltételekkel ugyan, de megfelel.
Lesz egy biztonsági központ videó rendszerrel, detektorokkal. Lesz egy EDR rádiórendszer is, ami kötelező, hiszen jogszabály írja elő a meglétét. Készül a külső védelmi terv is, mely az önkormányzat hatáskörébe tartozik, és várhatóan 2024-re készül el.
Bár a prezentációknak vége, a közmeghallgatás lényegi része még csak most jön:
a lakossági kérdések.
Az első kérdező egy debreceni nő. A polgármesterhez intézi kérdését. Mint mondja,
Január elsején Papp László a Nagytemplomban (a koncert előtt) kihangsúlyozta a tiszta levegő és egészséges környezet fontosságát, és azt, hogy vigyázzunk ezekre. Nem látnak ebben ellentmondást?
Az elhangzottakhoz még annyit hozzáfűzött, hogy minden hasonló nagyberuházás kapcsán a történelem során a biztonságosság volt az, amit kiemeltek a kompetens személyek,
de közben mennyi ellenpélda van: Csernobil, vagy épp a vörösiszap-katasztrófa. Egy ilyen fontos beruházásról miért nem volt népszavazás?- tette fel a kérdést.
A hölgy kérdése hatalmas tapsvihart váltott ki a teremben. Őt egy helyi férfi követi a kérdezők sorában, aki azt nehezményezi, hogy régóta tudja a városvezetés, hogy lesz BMW-gyár, lesz akkumulátorgyár, akkor miért nem volt eddig lakossági fórum?
Erre azonnal reagál Papp László. Mint mondja,
a BMW kapcsán voltak lakossági fórumok (Kismacs, Nagymacs), a CATL kapcsán pedig most van. Az önkormányzat a városfejlesztési stratégiát követi: sok fiatal elmegy, itt akarják őket tartani versenyképes munkahelyekkel és pozíciókkal.
A polgármester ismét kihangsúlyozza, hogy több ezer új munkahelyet teremtenek a beruházással, azonban
az újabb bekiabálások és a puskaporos hangulat miatt nem tudja befejezni a mondandóját.
Ismét egy férfi kérdez. Arra kíváncsi, hogy ki csinálta a hatástanulmányt és mikor lesz elérhető. Emlékeztet rá, hogy
a gödi Samsung-gyár B és C épületének működési engedélye sincs még.
Arra is rákérdez, hogy Kína a járvány során nem ad adatokat a WHO-nak sem, mi hogy bízzunk meg bennük? Azt is sérelmezi, hogy bár kormányrendelet szabályoz mindent a hivatalos indoklások szerint
az semmit sem ér, mert ha kell, holnapra megváltoztatják az ide kapcsolódó rendeleteket is.
Arra is várja a választ, hogy mi lesz a veszélyes hulladékkal?
a január 20-ai alkalmon bemutatják a környezetvédelmi esettanulmány. A hulladék nagy része fémhulladék, ezt feldolgozzák országon belül.
A meghívott vendégek közül volt még, aki várta, hogy bemutathassa prezentációját, azonban olyan hangos volt a fújolás a nézőtérről, hogy a polgármester azt kérte, inkább hagyják ki.
Ismét Kelemen Istvánnál van a szó, az elektrolittal kapcsolatos aggályokra reagál. Mint mondja,
tűzveszélyes anyagról van szó, annak szállítása is szigorúan szabályozott. Tartálykocsikban szállítják, így biztonságos.
Újabb kérdés következik. Egy debreceni 66 éve él itt, saját bevallása szerint egyik pártnak sem tagja. Két éve lett nyugdíjas, minőségellenőrként dolgozott. Elsőként a közönséghez szól, hogy tartsák be a szabályokat, mert ez a sok bekiabálás nem vezet sehová. Miután csend lett, feltette a kérdést, hogy jól érzik-e magukat a jelenlévők?
Hangos nem volt a válasz.
Azt kéri a polgármestertől, hogy felmehessen a színpadra a lakosság képviselőjeként. Papp László elfogadta a kérését, széket keresnek neki. Első kérdése:
ki járt már akkumulátorgyárban a színpadon lévők közül? Senki sem jelentkezett (még a CATL képviselője sem).
Kelemen István szakértő válaszol neki, miszerint ezzel a kérdésével most nehéz helyzetbe hozta őket a kérdező. Egyre indulatosabbak a felszólalók:
felmerült ötletként a közönség soraiból az is, hogy ha annyira biztonságos a gyár, akkor vigyék Felcsútra.
A felszólaló jelzi, hogy amennyiben megépül a gyár, ő el fog költözni Debrecenből. Papp László erre válaszként kifejti, hogy személyes kudarcnak éli meg, ha bárki elköltözik a városból a beruházás miatt. Szóba kerül az ipari parkok és az autópálya elhelyezkedése is. A városvezető elmondja, hogy
Az autópálya a várost nyugatról kerüli, így minden ipari létesítmény nyugaton van. Keleten rosszabb minőségű földek vannak. Az autópálya nyomvonalát nem a város jelölte ki. A Déli Gazdasági Övezet helyét 2002-ben jelölték ki, emiatt fix, hogy hol helyezkednek el az ipari területek.
Újabb kérdés ugyanattól a kérdezőtől: az autópálya mellett miért nincs még erdősáv, holott ígéret már régen volt ezzel kapcsolatban? Valamint miért nem szerveztek hamarabb lakossági fórumot az ügyben? A kérdésekre kitérő válasz érkezett a polgármestertől.
A Debreceni Szakképzési Centrum intézményeiben és az egyetemen tanuló diákokat hozza fel, akiket szeretne itt tartani a város.
A közönség soraiból Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója áll fel, szót kér. Mint mondja,
Három nagy telephelye van a vízműnek: a Füredi út környékén, a Nagyerdőn és a Vámospércsi útnál. A kiterelhető vízmennyiség 75.000 köbméter per nap, csak ekkora mennyiséghez nincs elég kutunk szerinte. A Keletiből 30.000 köbméter tud jönni majd, így összesen 105.000 köbméter / nap vízmennyiség elegendő tartalékot jelent. A tisztított szennyvíz nem a Tócóba megy majd, hanem a Déli Gazdasági Övezetbe és hűtővíz lesz belőle.
Szóba kerül közelsége okán Mikepércs is, Mint mondja, ott 3 kút van, 200 méter mélyről kitermelt vízről van szó, ráadásul nincs köze a debreceni hálózathoz. A vízműnek vannak monitoring kútjai, így folyamatosan látnak mindent, észreveszik ha a vízben oda nem illő vegyület, vagy veszélyes vegyszer van.
Egy szepesi lakos is szót kér, 500 méterre él a Déli Ipari Parktól. Aggódik a gyárak közelsége miatt. Papp László a lakos aggályaira válaszként elmondja,
a környezeti hatástanulmány ad majd választ a környezetet érintő kérdésekre. Minden előírásnak a gyár területén belül kell megfelelni, azonban környezetszennyezés nem valósulhat meg a gyár területén kívül sem.
A szepesi férfi rávilágít, hogy 2 kilométert kell meghagyni a gyár és a lakóházak között (ami esetében nincs meg). A polgármester szerint ez egy szerencsétlenül megfogalmazott kijelentés, mivel ilyen szabályozás nincs.
Van egy 50 milliós ingatlanom, most viszont ér 5 milliót. El akarok költözni.
mondta a szepesi lakos.
A városvezető szerint nem fognak csökkenni az ingatlanárak, és személyes beszélgetést ajánlott fel a felszólalónak. Azt is megígérte, hogy
elmegy Szepesre, hogy beszélgessen a helyiekkel.
Most Timár Zoltáné a szó, aki Mikepércs polgármestere. Emlékeztette a megjelenteket, hogy kik nem mentek el az általa vezetett településen megtartott közmeghallgatásra (Papp László, Rácz Róbert főispán, és a CATL-képviselője – a szerk).
Létrehoztak egy e-mail címet a helyi közmeghallgatás után, amire azóta több száz kérdés érkezett a helyiektől. Mindet továbbították az illetékeseknek.
Egyet felolvas a fent említett kérdések közül:
Ha bekövetkezik egy katasztrófa, hogyan lehet evakuálni Mikepércs lakosságát? Még mielőtt bárki válaszolhatna, kijavítja Kelemen István szakértőt, miszerint a prezentációjában Mikepércs rossz helyen volt bejelölve a térképen. Kitér arra is, hogy Mikepércs esetében a debreceni rendőrség baj esetén nem releváns szerv.
Hozzáteszi, hogy ha nem lesz megfelelő környezeti hatástanulmány, bírósághoz fog fordulni. A katasztrófavédelem ezredes vezérigazgatója reagál:
Mikepércs veszélyeztetettségét meg fogják vizsgálni.
Egy mérnök azt kérdezi, hogy a civilek hogyan tudják átlátni a beruházást és annak hatásait, illetve a jogszabályok megalkotásakor mennyire vették figyelembe a jogalkotók a szakmai szempontokat? Azt a választ kapja, hogy szakértői csoport felállítását nem írja elő egyetlen jogszabály sem. A polgármester itt közbevág, miszerint
ha mégis létrejön egy civil szakértői csoport, mindenképp konzultáljanak az itt megjelent, és a beruházásban résztvevő szakértőkkel, mert fontos a bizalom építése.
A CATL-képviselője kérdésre kifejti, hogy az akkumulátorok főként autópályán jutnak majd el a gyárba, így csak zajterheléssel járhat a szállítás, mással nem. A tereprendezést és a régészeti eljárást magyar cégek végzik. A munkásoknak 15 ezer új lakás kell majd. Zajlik a tócóvölgyi új lakópark előkészítése, valamint a keleti oldal zártkertes részét tudják még fejleszteni.
Dr. Tamás János a Debreceni Egyetem Víz-és Környezetgazdálkodási Intézetének vezetője szólal fel. Mint mondta,
Megvédi a gyárat és a beruházást, mert eddig a szürkevizet nem tudtuk hasznosítani, ment a Tócóba, most viszont hasznosulhat. Innovatív lehet szerinte az egész beruházás. Szerinte fenntartható lehet a város vízgazdálkodása a gyárral együtt is.
Óriási bekiabálás, lábbal dobogás a reakció a megnyilvánulására a közönség részéről.
Őt egy fiatal férfi felszólalása követi: elmondta, hogy a Világgazdasági Fórum weboldalán talált egy cikket, amelyet 2020. március 23-án töltöttek fel, abban azt olvasta, hogy
a BMW több millió euró értékben fog majd vásárolni akkumulátorokat a CATL-től. Ezt azzal folytatta, hogy Magyar Levente 2022. májusi CATL bejelentésében elmondta, hogy egy kétéves tárgyalási folyamat eredménye a debreceni gyár híre. A felszólaló összefüggést lát a kettő között, ugyanis időben lényegében ugyanoda esik. Kérdésével arra keresi a választ, hogy miért nem tájékoztatták a lakosságot korábban erről. Majd újabb kérdéseket fogalmazott meg: ha a többség nem akarja, akkor nem lesz Debrecenben CATL gyár?
A nagy taps után Papp László megpróbálta elmagyarázni a kérdezőnek, hogy
az üzleti életben a tenderezési időszakban nem lehet beszélni a beruházásokról, ez így volt minden más esetben, a BMW esetében is, ahol nagyon sok ország pályázott a beruházás elnyerésére és ha kiderült volna idő előtt, akkor elveszítettük volna az esélyünket. A válasza nem hatotta meg a jelenlévőket, így rövidre is zárta.
A fiatal felszólaló után egy hölgy következett, aki elmondása szerint a mezőgazdaságban érintett. Elmesélte, hogy milyen siralmas volt a tavalyi nyár: aszály és borzalmas vízhiány. Minden környékbeli tó, patak és árok kiszáradt. Elmondta: nem kérnek abból, hogy egy ilyen gyár ezt a helyzetet még tovább rontsa. Kérdés: ő vagy a jelenlévő közösség mit tehet jogi értelemben?
Választ Dr. Szekeres Antal jegyzőtől kapott:
bárki élhet alkotmányos jogaival és indítványozhat helyi népszavazást. Elmondása szerint egy politikai párt számára tavaly ősszel két kérdést is engedélyezett a Debreceni Helyi Választási Iroda, azonban a jegyző által meg nem nevezett párt végül nem tett semmit, át sem vette az iratokat.
Egy újabb fiatal férfi felszólaló kapott mikrofont, akit a munkaerő kérdése érdekel: vajon magyar munkavállalók fognak ebben a gyárban dolgozni? Papp László válaszában elmondta, hogy erre törekszik mindenki, a BMW is ebben érdekelt, ez elég látványos is a városban fellelhető hirdetések miatt.
Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke jutott szóhoz és jelezte, hogy szeretne reagálni a Dr. Szekeres Antal korábbi megjegyzésére.
Azért nem lett végül helyi népszavazás, mert közben a kormány bejelentette, hogy Magyarország akkumulátor-nagyhatalom lesz, ezért országos népszavazást akarnak. Óriási tapsot kapott. De itt nem állt meg: szerinte az országot ki akarják árusítani a külföldieknek. Gondolni kellene a jövőre, mert Kelet-Magyarország már így félsivatagos állapotban van. Majd mindezt megfejelte egy hangos „Szégyelljék magukat!” kijelentéssel. Végezetül két költői kérdést tett fel: Mi lesz az élelmiszerrel? Mi lesz a mezőgazdasággal?
Schmuck után az a Szebellédi Soma jutott kérdezési lehetőséghez, akivel nemrég mi is készítettünk interjút ukrajnai kalandjairól. Kérdéseit Papp Lászlóhoz intézte, amelyet hosszan vezetett fel, melyben arról beszélt, hogy
a nép megválasztja a képviselőjét, majd az adott személynek feladata képviselni az embereket. Szerinte Papp László ennek az ellenkezőjét teszi épp a CATL kapcsán. Kérdése a következő volt: „Ön szerint a beruházás kitalálása, megvalósulása demokratikus dolog?”.
Erre Papp László egyértelmű igen választ adott. A kérdező ismét beszédbe kezd: „Debrecen mi vagyunk, nem az épületek vagy az ipari parkok. Mi azok az érdekek, amelyek miatt a demokratikus eljárás nem valósult meg?” Papp László ismét megvédi magát, miszerint minden demokratikusan zajlik, ezért is fogadták el a népszavazási kérdéseket, ezért vesz részt ezen a rendezvényen is. Hozzátette: szabályos eljárási rendben fut a projekt, más beruházásban sem konzultálnak a lakossággal.
Egy idősebb hölgy következett, aki elmondta, hogy nagyon sajnálja, hogy ebben az országban él. Egy ilyen energiaszegény ország akar akkumulátor-nagyhatalom lenni? Nem gondolnak a jövőre?
Őt Bodnár Zsuzsa, az Átlátszó egyik újságírója követte. Arról mesélt, hogy gödi lakosként kiemelten foglalkozik a gödi Samsung akkumulátorgyár helyzetével, mert nem csak újságíróként, de magánemberként is érintette. Szerinte
az ottani helyzet borzalmas, a cég nyeresége gigantikus, bármilyen pénzbírságot nevetve kifizetnek és nem vonják meg tőlük a működési engedélyt, pedig már rég azt kellett volna tenni. Nagy a talajszennyezés és nem tudnak pihenni a folyamatos zajtól. Szerinte nem lehet megállítani egy már üzemelő gyárat Magyarországon, ezért azt kell elérni, hogy több ne legyen. Meglátása szerint nem lehet bízni a hatóságokban és erre Göd a legjobb példa. Papp László válaszként elmondta, hogy neki nagyfokú bizalma van a hatóságok irányába, korábbi, jogi karrierje alatt és polgármesteri munkája során sem csalódott még egyik hatóság munkájában sem.
Egy másik hölgy kapott felszólalási lehetőséget, aki elmondta, hogy kifejezetten tűzveszélyesek az ilyen gyárak és úgy tudja, hogy nem is lehet eloltani a kigyulladt akkumulátorokat, autóbaleseteknél is megvárják a tűzoltók, míg kiégnek.
Pintér Antal Tamás ezredes gyorsan korrigált: nem igaz, hogy nem lehet eloltani égő akkumulátort, többféle anyaggal is sikeresen lehet azokat oltani. Már nagyjából tízéves tapasztalata van ebben a katasztrófavédelemnek, ugyanis egyre több elektromos autó van a magyar utakon. Hozzátette: a
CATL gyárban lesz tűzjelző és tűzoltórendszer, ami egy beépített automatikus oltórendszer.
A hölgy után Mándi László, a Momentum politikusa szólalt fel. Két témát hozott: a biztonsági jelentés tele van anomáliákkal és hiányosságokkal. Ezek mikor lesznek kijavítva? A másik témája pedig a pénzügyi biztosíték volt. Ha esetleg gond lesz, a biztosítókra akár éveket kell várni, míg fizetnek. Ki ad pénzgaranciát? Kína? A magyar állam?
Érdekesség, hogy egy újabb Mándi László nevű helyi lakos kapott mikrofont. Elmondta, hogy
érti, hogy most van víz, de mi lesz 10 vagy 20 év múlva? Akkor is lesz? Mi lesz a gyerekeinkkel? Ezek után a használt akkumulátorok sorsa iránt érdeklődött, valamint javasolta, hogy a monitoring rendszert minél hamarabb állítsák fel, hogy az építkezés előtti értékek is legyenek viszonyítási alapnak. A CATL egyik képviselője válaszolt: 12 mérőpont lesz és természetesen lesznek alapértékek is. A hulladékkezelés egy külön épületben fog zajlani biztonságos körülmények között, de a használt akkumulátorok nem ide jönnek majd vissza. Az igaz, hogy gyártói kötelezettség visszavenni minden elhasználódott darabot, de a debreceni gyár nem lesz ilyen pont, ilyen funkciót nem fog ellátni. Ezt Papp László is megerősítette, miszerint ilyen jellegű tevékenységre nem kért engedélyt a CATL.
Ezek után a nagykerei vasútvonal kérdése merült fel egy újabb felszólaló által. Rossz példának hozza fel a 108-as vasútvonalat, amely Debrecen és Füzesabony közlekedik, vagyis évek óta nem, a BMW gyár építése miatt. Ezen a vonalon van Balmazújváros, Hortobágy és Tiszafüred is. Papp László válaszolt:
Hozzászólások