Az Év madara akció 1979-ben indult útjára, míg az év kétéltűjét 2012 óta választják meg.
Megvan az év madara, lepkéje és kétéltűje 2023-ban- írja az MTI a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleményeire hivatkozva. A kommüniké szerint
idén a barkóscinegét választották a 2023-as év madarának, míg az idei esztendő kétéltűje az alpesi gőte, a 2023-as év lepkéje pedig a fecskefarkú pillangó lett.
A három megmérettetés közül a legnagyobb múltra az Év madara akció tekint vissza, 1979-ben hirdették meg először. Az Év kétéltűjét 2012 óta, míg az Év lepkéjét pedig most először hirdette ki az MME.
A tavaly nyári internetes lakossági szavazáson a legtöbb voksot a barkóscinege kapta, így 2023-ban ez a faj lett az év madara. A barkóscinege eurázsiai elterjedésű madár, Európa a faj elterjedési területének csak 15 százalékát teszi ki. Világállománya 1,5-3 millió pár, a magyarországi állomány 5400-6300 pár közé becsülhető. Védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint. Nem vonul, egész életét a természetes és a mesterséges vizek széles, nádas gyékényeseiben tölti. A melegedő és szárazodó időjárás különösen kedvezőtlen kilátásokat jelent a barkóscinege élőhelyét jelentő nádasokra, amelyeket a klímaváltozáson túl a parti beruházások is veszélyeztetnek. Fészeképítési sajátosságának köszönhetően költése segíthető varsababák, nádkontyok kialakításával a nádas-gyékényesekben.
Az év kétéltűjének viszont már nem a lakossági szavazás, hanem az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya ítélte oda a „megtisztelő címet”.
Az alpesi gőte, Magyarország középhegységeinek hűvös, csapadékos mikroklímájú élőhelyeinek kisebb tavaiban, tócsáiban szigetszerűen előforduló egyik legritkább, kevésbé közismert magyarországi kétéltű. Szórványos előfordulásának köszönhetően kevesen találkoznak vele. Védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint.
Március végén, április első felében bújik elő telelőhelyéről, és szinte azonnal a petézőhelyre vonul. Az alpesi gőtét nem csupán a klímaváltozás okozta csapadékhiány, hanem az erdős területek csökkenése és a vizek szennyezése is nagymértékben veszélyezteti.
Az idén indult Év lepkéje akció első lakossági szavazását 2022-ben Magyarország egyik legikonikusabb nappali lepkéje, a fecskefarkú pillangó nyerte a három jelölt közül. A fecskefarkú pillangó világszerte elterjedt faj, csaknem az egész északi féltekét benépesíti. A magyar tájakon országszerte előfordul, bár a hegy- és dombvidékeken gyakoribb. Három nemzedéke áprilistól – melegebb években már márciustól – repül egészen szeptemberig. Védett, természetvédelmi értéke 10 ezer forint és a Vörös Könyvben szereplő faj. Az első nagyobb melegek beköszöntekor kezd repülni, ezért az utóbbi évek kései hideg vagy akár fagyos napjai és az intenzív vegyszerhasználat miatt bizonyos területeken igencsak megfogyatkozott.
részletezi az MME.
Hozzászólások